A “remake” modellek nem mindig szoktak jól sikerülni. Az IWC Pilot’s Watch Chronograph Edition “Tribute to 3705” talán még jobb is, mint az eredeti.
Mondhatnánk, hogy retró-láz, de az előd bizony 1994-es bevezetésű, és semmi köze a hatvanas-hetvenes évekhez. Annál több azonban a flieger stílusú órák széles körű elterjedéséhez. Az IWC ezen a téren ugyan nem volt lemaradásban, mégsem hozzájuk köthető az első, “újkori” flieger stílusú óra bemutatkozása. Azt rendszerint a Fortis számlájára szokás írni.
Pedig ellentétben a Fortisszal, az IWC-nek ugyancsak gazdag a közös múltja a repüléssel. Egyike volt azon öt gyártónak, amely precíziós időmérőkkel látta el a Luftwaffét, hogy aztán később (1949-től) a briteket szolgálják. A Mark XI. órák egészen 1981-ig szolgáltak a királyi légierőnél. Mégis 1992-ig kellett várni, mire a schaffhauseniek előálltak saját “flieger kronográfukkal”. Igaz, megadták a módját, és egyből uszálymutatóssal jelentkeztek.
Ha elsőre nem, akkor másodjára
A 3075-ös, amelynek a mostani óra állít emléket, 1994-es és nem komplikációjával, hanem anyagával (és árával) tűnt ki. A tok teljes egészében kerámiából készült. Az anyagot még 1986-ban használták először a Da Vinci kollekcióban, de persze tömegesen nem terjedt el, és drága maradt. A 3075-ös ára állítólag másfélszer annyiba került, mint a rozsdamentes acélban testet öltő társáé. Így végül állítólag pusztán 1000 darab körüli mennyiséget gyártottak.
Ennek tudható be, hogy az utódból is pusztán 1000 darabot készítenek. Azóta azonban eltelt majdnem két évtizede, és Kína hihetetlen mértékben fogyasztja a luxuscikkeket. A mostani 1000 darab tehát jó esetben 200-nak felelne meg 1994-ben. Egy szó, mint száz, az 1000 darab nagyon kevés. Ezen a 12800 eurós ár sem sokat változtat.
Azon kívül, hogy nagyon hasonlít az eredetire, mit kapunk még? Először is 42 milliméteres átmérőt a korábbi 39 helyett. Másodszor pedig kerámia helyett ceratanium tokot. Utóbbi anyag kerámiával bevont titánt takar. Hogy mennyire lesz tartós a bevonat, azt majd csak az idő árulja el, de azért nem ez az első alkalom, hogy ezt az anyagot használják, néhány éve már forgalomban van. Akik esetleg ismerik az eredeti 3075-öst, és elég szemfülesek is, kiszúrhatják, hogy immár a kezelőszervek is feketék. Ez egy olyan módosítás az eredetihez képest, amelynek a legtöbben örülni fognak.
Ugyanez igaz a szerkezetre is. A jól bevált 7750-est a 69380-as manufaktúra szerkezet váltja. Elsőre persze mindenki 7750-esnek nézi a segédszámlapok kiosztása miatt. Erre erősít rá a számlap függőleges tagolása is, hiszen a felül és alul lévő segédszámlap kapott fehér keretet, míg a bal oldalt lévő nem. Márpedig a 7750 esetében a kismásodpercet találjuk ott. Itt azonban a kismásodperc valójában alul található, míg a kronográf óraösszegzője bal oldalt. Magyarul ebben az esetben bizony az esztétikai szempontok győzedelmeskedtek a funkcionálisak fölött. Hogy egy ennyire “célszerszámnak” tekinthető IWC-modellnél ez elfogadható-e vagy sem, arról hosszan lehet majd vitatkozni. Ezzel pedig az IWC el is érte célját, hiszen beszélnek órájáról.
