Nevével a jól felismerhető formájú Louis Vuitton Tambour Street Diver Chronograph beismeri azt, amit régóta tudunk.
Bár értelemszerűen nem a karórák jutnak eszünkbe a Louis Vuitton név hallatán, de ne legyenek kétségeink. Nagyon is komolyan gondolják az óraipari részleg kiépítését. Ennek ellenére nem olyan régen kezdték. A Tambour-kollekció például csupán idén lépett a tizedik évébe.
Azt azonban természetesen el kell ismerni, hogy nagyon is jellegzetes dizájnnal sikerült előállniuk. A Tambour (magyarul dob) nevéből adódóan nem a leglaposabb darabok közé fog tartozni, de mégsem nevezhető májkrémes konzervnek. Utóbbival számos sportórán láthattunk már. Más kérdés, hogy a lünettán végigfutó márkanév talán már kicsit sok a jóból, hiszen a számlapon, és a kaucsukszíjon is szerepel.
Azt azonban el kell ismerni, hogy adtak a tok kidolgozására. Az egyébként mai mércével óriási, 46 milliméteres tok felületét szemcsefúvással tették mattá. Ehhez rendkívül apró méretű szemcséket használtak, a felület így nem érdes, hanem homogén. Az egészet PVD eljárással még számlap színéhez is igazították, azaz kék vagy fekete.
Sajnálatos módon a hátlap üvegbetétes, így elég látványos a tok és a szerkezet mérete közötti különbség. Magyarul nagyon egyértelmű, hogy a szerkezet nem tölti ki a tokot. Maga a szerkezet sem nagy durranás, hiszen az ETA 2894-es kaliberét találjuk a számlap alatt. Szerencsére arra azért ügyeltek, hogy a modul ellenére is a nyomógombok és a korona egy egyenesen helyezkedjenek el. Talán érdemes lehet várni, mert iparági pletykák szerint várható, hogy a márka saját szerkezetekkel fog jelentkezni.
Bár nem valószínű, hogy ez lett volna a szándéka a márkának, de akaratlanul is elismerik, amit régóta tudunk. A búvárórák manapság nem a tengernek szólnak, hanem sokkal inkább egy életstílust hirdetnek. Ehhez és persze a márkanévhez képest sem tűnik olyan drágának 10000 frankos ár, de itt nyilvánvalóan a márkát fizetjük meg.
