A bő három évtizedes sorozatban a Chopard Mille Miglia Classic Chronograph modell egészen kivételes mérföldkőnek számít.
Sorozatban ez a harminchatodik év, hogy a Chopard a Mille Miglia alkalmából órákkal jelentkezik. A márkát ismerők tudják a háttértörténetet, aki fel szeretné idézni tudását, annak itt egy korábbi cikk, akit pedig nem érdekel, a sztori az majd az órát fogja. Sok minden történt ugyanis mind a Mille Miglia óracsaládban csupán egy év leforgása alatt.
Sok változás
Gyakorlatilag majdnem minden megváltozott. A mérettől kezdve, a megjelenésen át egészen a szerkezetig. Ami az átmérőt illeti, úgy várható volt, hogy a Mille Miglia is kénytelen lesz beadni derekát az aktuális trendnek, és kisebb átmérőjű tokkal jelentkezni. Persze érthető, hogy egy sportóránál a 43, illetve 44 milliméter még elfogadható, de a 2020-as évek egyértelműen nem erről szólnak már. Meglehetősen drasztikusan, 40,5 milliméterre csökkent a Classic Chronograph-nál az átmérő. Ami azonban szinten egyáltalán nem változott, az a magasság. A 12,88 milliméter ugyan nem vészes egy kronográf esetében, viszont a korábbi Mille Miglia darabokhoz viszonyítva a kisebb átmérő miatt megváltoztak az arányok. Más szóval más érzés viselni, hiszen kisebb felületen tud a csuklón felfeküdni. Persze ez inkább csak szőrszálhasogatás, nem valószínű, hogy pusztán emiatt bárki elállna az óra vásárlásától.
Annak ellenére azonban, hogy az átmérőt látványosan csökkentették, mégsem tűnik annyival kisebbnek az óra. Az óraipar bevált trükkjéhez folyamodtak, azaz a lünettát keskenyítették el. Eddig ugyanis modelltől függően tachiméterskála vagy percskála futott végig a kerámiabetétes lünettán, ami szükségszerűen valamivel szélesebb kell hogy legyen. A Classic Chronograph daraboknál a tachiméterskála azonban lekerült a lünettáról és a számlap szélére költözött. Ráadásul a színes modelleken mind fehér az alapja a skálának, amely miatt úgy tűnik, mintha kifelé próbálná tágítaná, nyújtani a számlap határait. Magyarul optikailag trükköznek, és a 40,5 milliméter valójában nagyobbnak tűnik.
Klasszikus váltás
Ahogy az a névadásból is várható volt, a számjegyek tipográfiája, stílusa is megváltozott. A versenynek ugyanis nem a technikai jellegét, a sebesség hajszolását kívánták hangsúlyozni. Sokkal inkább az utazás élményét akarták megragadni, elvégre nem autópályán, hanem Olaszország talán legszebb vidékének országútjain visz keresztül az Mille Miglia útvonala. Pontosan ehhez a stílushoz illeszkedik a segédszámlapok elhelyezése is, hiszen a 3-6-9-es elrendezést ma tipikusan a klasszikus megjelenéshez szoktuk társítani. Valójában az első mechanikus Mille Miglia kronográf 1997-ben is így jelent meg, és csak a 2000-es évek elejétől kerültek erősen túlsúlyba a 6-9-12-es elrendezésűek.
Utóbbiról szinte mindenki tudja, hogy nagyon nagy eséllyel a jó, öreg 7750-es vagy klónja van a számlap alatt, előbbi esetében azonban már több a lehetőség. Ennek ellenére azonban ne reménykedjünk, ebben a modellben nem manufaktúra kalibert találunk. Ez persze rendjén is van, elvégre a Mille Miglia kollekció a belépő a márka világába, még ha nem is belépőkategóriás óra. A szerkezet az ETA 2894-2 továbbfejlesztett változata, amelynek elsődleges ismertetőjele a nagyobb járástartalék. Negyedével sikerült növelni azt, és így most 54 óráig képes működésben tartani az órát. A Chopard a kronométer kivitel mellett döntött, ami az ETA-nál persze nem csupán a pontosságot jelenti, hanem a díszítettséget is. Ettől függetlenül persze ne hasonlítsuk a Chopard L.U.C-modelljeinek díszítéséhez, azok manufaktúra kaliberek lévén lényegesen szebbek.
Régi az új
Valójában azonban a fenti változások nem képviselnek akkora horderőt, mint az, amit csak hosszabb szemlélés után veszünk észre. A tok anyaga ugyan rozsdamentes acél, ám hosszabb nézegetve előbb-utóbb feltűnik, hogy valahogy máshogy, jobban fénylik. Különösen napsütésben látványos a különbség. Ez az első alkalom, hogy az eredetileg az Alpine Eagle luxussportórák számára kifejlesztett, Lucent Steel névre hallgató ötvözet a Mille Miglia kollekcióban, azaz a márka belépőkollekciójában is megjelenik. Ezzel pedig elérték, hogy az összes acél órájuk ebből az ötvözetből készüljön, és egyben az elsők is az óraiparban. Nem, a Rolex nem számít annak, hiszen ők a rozsdamentes acélnak kereskedelmi forgalomban lévő másfajta ötvözetét (904L) használják csupán, nem saját ötvözetet. Ehhez jön még ennél a konkrét darabnál a sárgaarany lünetta, nyomógombok és korona, amelyek anyaga mind etikus (-an beszerzett) arany. Szintén a Chopard az első és továbbra is egyedüli márka, amely ilyen aranyból készíti mindegyik óráját és ékszerét is.
Az eddigiekből látszik, hogy meglehetősen jelentős darab a 36. Mille Miglia óracsalád. Objektíven nézve eddig sem voltak kifejezetten olcsók a Mille Miglia modellek, és ez a darab sem az a maga közel 12000 eurós árával. Jó eséllyel nem is első óraként vásárolják, vagy ha igen, akkor igenis tudtában vannak, hogy mit vesznek.
