Amikor tavaly a francia gyökerű svájci márka előállt búvárórájával, kevesen mertek volna arra fogadni, hogy annak az időmérőnek van jövője. A Bell & Ross BR03-92 Diver Blue és társmodellje az élő példa arra, hogy akik tavaly mertek, idén nyertek.
Amiért sokan kételkedtek a búváróra sikerében, az a származása volt. A BR03-92 Diver ugyanis a repülés világából érkezik, konkrétan a műszerfalról és megjelenése természetesen csak korlátozottan tér el az ihletforrásul szolgáló többi modelltől. Egy négyzetes búvárórával van tehát dolgunk, amihez foghatót szinte nem találunk a piacon.
Ennek oka, hogy egy négyzetes tokot sokkal nehezebb tömíteni, mint egy kereket. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a Bell&Ross az Instrument kollekció modelljeit eleve 10 bar nyomásállósággal látja el, pedig azok közül az új Diverek kivételével egyik sem búváróra. Mivel eleget akartak tenni a búvárórákra vonatkozó előírásoknak (ISO 6425), így természetesen módosítani kellett a jellegzetes formatervet.
Nyilván szükség volt egy búvárlünettára, de a számlapot is át kellett dolgozni. Nem csupán azért, hogy búvárórás megjelenést kapjon az óra, hanem bizonyos előírásoknak itt is eleget kellett tenni. Így például elengedhetetlen, hogy a mutatókat jól meg lehessen egymástól különböztetni, ami vagy eltérő formát, vagy más színt jelent. A márka az utóbbi mellett döntött, és örvendetes, hogy a Bell & Ross BR03-92 Diver Blue esetében nem a narancssárga (a kék komplementer színe), hanem a sárga mellett döntött. A festék természetesen lumineszcens is. Szintén kapott egy lumineszcens pöttyöt a másodpercmutató, ahogy azt a szabvány is megköveteli. De nem csupán a mutatók változtak, az indexeket is kicserélték, aminek köszönhetően nem egy műszerfalból kiszerelt magasságmérőre emlékeztet az óra. Itt kevésbé voltak fantáziadúsak: a főhelyekre hosszúkás, míg a maradékra kerek alakú indexek jutottak, azaz a számtalan óráról jól ismert mintát vették át.
Hogy mennyire komolyan gondolták a búváróra stílust, jól mutatja a 30 bar (300 m) nyomásállóság, ami háromszorosa a megkövetelt értéknek, illetve a mágneses mezőkkel szembeni védelem (4800 A/m helyett kb 80000 A/m). Előbbinek köszönhető meglehetősen vastag a hátlap és a “mezei” BR03-as órákhoz képest majdnem dupla olyan vastag zafírüveg. Utóbbit pedig a jól bevált lágyvas kerettel érték el. A megnövekedett vastagság ellenére a Bell & Ross BR03-92 Diver Blue átmérője maradt 42×42 milliméter, ami természetesen jelentős helyet követel magának csuklónkon, hiszen négyzetes alakú.
Az óra egyediségével a márka is tisztában van, és nem is szégyellnek megkérni ennek az árát, ami 3300 euró. Ami kicsit elszomorító, hogy a valóban jellegzetes és jól megépített külsőhöz képest belsőbe egy BR-CAL.302-es kaliber jutott, ami valójában csak egy SW-300-as (ETA 2892-A2-es klón). De legalább nem látjuk.
[ape-gallery 2527]
