A Prometheus Watch Company portugál „microbrand” márkáról irtunk már. Fennállása 10. évfordulójára fejlesztett, korlátozott számban elérhető búvárórájuk részletes ismertetője után most frissíthetjük a róla szerzett ismereteinket, hiszen a tavaly még prototípus státuszban leledző karóra végre elkészült, s kaptunk is belőle egyet, méghozzá a legkülönlegesebbet. Íme a Prometheus Eagle Ray Meteorite!
Az 500, de inkább csak 300 méterig vízálló modellről, korábbi cikkünkben minden érdekesebb technikai adat fellelhető. Az óra kidolgozása, a polírozott élek minősége versenyre kelhet a luxusmárkák legtöbbjével. A 42 mm átmérővel szerelt tok 500 méterig vízálló, bár a korona tömítése néhány alkalommal az ezt a mélységet szimuláló nyomás alatt megadta magát. A vállalt és a számlapra is felkerült garancia ezért „mindössze” 300 méterről szól. Belül svájci ETA 2824-A2 automata dolgozik, méghozzá igen nagy pontossággal.
Mindez már ismétlés. Sokkal nagyobb „durranás” a meteorit számlap, avagy a „meteorite dial”. Sokan talán kétkedve fogadják, hogy miként kerülhet az 1000 eurós órában egy vékony szelet a korában 4,5 milliárd évig (!) a világűrben „tévelygő”, majd végül a Földre hulló vasdarabból, ami lényegében változatlan formában létezik naprendszerünk keletkezése óta. A válasz egyszerű. A Prometheus megcsinálta. Bár tegyük hozzá igen korlátozott darabszámban. Az órából efféle számlappal mindössze 50 darab készült. Mondanunk sem kell, hogy már rég elfogyott, ezért aki a megrendelés gombra szeretne kattintani, ma sajnos hoppon marad.
Végtelen határok
A számlap anyaga, az ún. Muonionalusta meteoritból származik, mely hozzávetőleg 1 millió éve csapódott bolygónk felületébe, a mai svéd – finn határ környékén. Első darabját 1906-ban találták, egy könnyen megjegyezhető nevű falu mellett, Kitkiöjärviben. Eredeti méretét máig nem sejtjük pontosan, lévén igen régen érkezett látogató. A becsapódást követőn megmaradt darabjait már legalább 4 jégkorszak seperte szanaszét.
Meteor, Meteorit, Aszteroida gyorstalpaló
A Meteor a fényjelenség neve, ami akkor látható, ha egy addig az űrben mozgó kődarab a Föld légterébe érve lángra kap. A Meteorit ehhez képest az a már talajt ért „maradék”, ami nem semmisült meg a landolás során. Az Aszteroida ehhez képest egy jó nagy szikla, esetleg kisbolygó méretű égitest, ami ha Meteorrá válik, búcsút inthetünk szeretett időmérőnknek. Lásd dinoszaurusz-sztori vége. Persze ez utóbbiból is lehet meteorit, de a nála jóval kisebb, a földi életre kevéssé veszélyes méretű égi kavicsok neve Meteoroid. Valószínűleg „eredetileg” ez utóbbiból származik a képeken látható óra számlapja is.
Manapság közel 39 kilogrammnak megfelelő darabkát őriznek a Muonionalustaból a világ legkülönbözőbb kutatóintézetei. S azokat összetételük és szerkezetük alapján egyértelműen összetartozónak vélik. Legalábbis a jelenlegi legjobb tudásuk szerint. Ez a meteorit, ami az Octahedrite osztályba sorolondó, alapvetően fémből áll, s egyébként a leggyakoribb ismert típus ebben a naprendszerben. Anyaga mellett belső struktúrája ruházza fel azon egyedi jellemvonásokkal, amit az óra számlapjára nézve most mi is megcsodálhatunk. A belőle metszett és felcsiszolt felület ugyan sosem teljesen egyforma, de mindig hasonló jellegű textúrával kedveskedik a nézőknek.
Higgyük el
Belátható, hogy 39 kilóból 300 – 400 gramm felhasználása 50 darab óra számlapjához nem lehetetlen küldetés, még akkor sem, ha a gyártót nem Rolex vagy Omega néven emlegetik. Ráadásul az efféle égi látogatókból már bőven 1000 kilogrammnál is többet őrizgetnek a kutatók és múzeumok.
Ám, ha mégis belegondolunk, hogy egy ember a csuklóján viselhet egy szeletet a kőből, ami csaknem változatlan formában őrzi naprendszerünk keletkezésének emlékeit, s az elmúlt évmilliárdok során kitudja, hogy a végtelennek tetsző világegyetem mely szegleteit utazta be, borzongató érzés fog el. Oly sok mindent láthatott, amiről az ember, mint faj talán álmodni sem mer. S most megőriztetett az utókornak, egy, a folyton folyó, mindent felemésztő időt számon tartó, emberi kéz formálta, mechanikus műalkotásba zárva.
Létezhet –e ennél fennköltebb ellentmondás, a karórák világában?
