Erősen zárja a nyarat az elsősorban „célszerszám” jellegű óráiról ismert német márka, a Sinn 104 Classic 12 sem kivétel ez alól.
Annak ellenére sem, hogy a „Classic” megjelölést azért rendszerint nem a legizgalmasabb formatervű modellek kapják. Ami mindenféleképpen „klasszikusnak” tekinthető az órán, az a szerkezete. A Sellita SW261-1 az ismert SW200-nak a kismásodperces kivitele, az SW200 pedig ugye az ETA 2824 klónja, azaz összességében egy lassan 70 éves kaliberrel van dolgunk. Ennek megfelelően a járástartaléka is meglehetősen „klasszikus”, a 38 óra bizony ma már kevésnek tekinthető. Aki többé-kevésbé napi rendszerességgel szeretné hordani, annak ajánlott egy óraforgatót beszereznie, amennyiben nem szeretné állítgatni az órát.
A tok formája is ismerős a maga 41 milliméteres átmérőjével és látszólag a sugárcsiszolt számlap sem tartogat nagy meglepetéseket. A márkát ismerőknek azonban feltűnik a kismásodperc megjelenése, amely eddig kizárólag elegáns Sinn-modelleken kapott csak szerepet. Ráadásul formatervezési szempontból is alaposan felhívják rá a figyelmet, hiszen fehér színével erősen elüt. Ezzel pedig máris egyfajta panda számlappal van dolgunk, még ha ez a megnevezést kronográfoknál szoktuk csak használni.
Ezzel a funkcióval az óra természetesen nem rendelkezik. A kerámiabetétes lünettának köszönhetően azonban egy másik időzóna idejét igenis leolvashatjuk. Komolyan is gondolták a lünetta ilyen célra való használatát, mivel az nem 120 vagy 60 osztása, hanem csak 12, azaz egy órás lépésekben állíthatjuk tetszőleges irányba. A márka ezt a fajta lünettát „Fliegerdrehring” (avagy hajózó/pilóta lünetta) néven emlegeti, ezzel is utalva arra, hogy alapvetően egy pilótaórával van dolgunk.
Ennek ellenére az óra 20 barig (200 m) nyomásálló, de arról is gondoskodtak, hogy nyomásváltozáskor vagy alacsony nyomáson az üveg ne ugorjon ki a helyéről. Az ár a márkától megszokott sávban található, 1690 euróról indul (szíjak) és 1990-ig (csat) fut fel.
