Az előző részben Yvan Arpa magyar származású svájci órásmágus Titanic-vasból elővarázsolt óráiról, illetve a Romain Jerome óramárkáról festettünk képeket. Most következzék a holdjáró RJ-k részletesebb ismertetése. Óramágia Mesterfokon – A Hold meghódítása.
A Hold meghódítása
A „Moon DNA” órák minden jel szerint esszenciális mennyiségű holdport, és a Titanic órákhoz hasonló eljárással készült űrhajó alkatrészeket tartalmaznak. A gyártást az orosz és az amerikai űrközpontokkal való részletes együttműködés előzte meg. Az órák így a NASA, az orosz Bajkonur űrközpont valamint a Nemzetközi Űrállomás által kiállított tanúsítványokkal kerültek kereskedelmi forgalomba, amely dokumentumok a felhasznált alkatrészek és egyéb esszenciális anyagok eredetiségét igazolják.
ROMAIN JEROME ARRAW 6919 “ONLY WATCH” MOON DNA. Fotó: Romain Jerome
Az épp 50 éve landolt holdkomp emlékére
Számunkra azonban legalább ilyen fontos, hogy a holdport hordozó órák a tradicionális holdfázis-kijelzés kritikájaként és megújításaként egyaránt felfoghatók. A képeken is látható Moon Invader kronográf egy landoló holdkompra emlékeztet. A szita alakú rácsok talán a csillagos eget jelképezik, talán a holdjáró keréknyomát, de vitán felül hozzájárulnak az órából áradó futurisztikus hangulathoz.
A számlapon látható nagy „X” az RJ egyik jellemző motívuma, itt a landolás pontos helyét jelöli ki képzeletbeli holdtérképünkön, ugyanakkor az „X- generáció” szimbólumaként is felfogható. Az óra hátlapja talán érdekesebb még a számlapnál is. Ha megfordítjuk az órát, egy kiváló ízléssel készült hold medáliont látunk, amolyan féldomborművet, amely arany és ezüstszínekben fénylik. Az alkotók szerint egy csipetnyi holdpor felhasználásával készült a medálion.
“Houston, baj van!”
Mivel Yvan Arpa és az RJ többi tagja eltérő fordulatszámán pörgött, így talán senkit sem lepett meg túlságosan, hogy kapcsolatuk idejekorán zátonyra futott. 2009-ben Arpat elbocsátották a cégtől, az egykori „szövetségesek” ellenségekké váltak, és a Titanic elsüllyedésének 100. évfordulóján (2012) már csak a szerzői és becsületsértési perek bírósági tárgyalásain találkoztak. A három évig húzódó jogi hercehurca végén a bíróság elismerte Yvan Arpa vezető szerepét az RJ sikerében, ám a Titanic és a Moon órák szabadalmi joga – (a „Rust” & a „Dust”) – változatlanul a Romain Jerome-nál maradt.
Arpa ironikus megjegyzése szerint a későbbi Holdórák a bírósági akták „rituális elégetésével” keletkeztek. A per végén bemutatott egy saját gyártású eléggé csúnya órát, amelynek óratokja állítólag egy őskori fosszilis képződmény volt, egy kérges törzsű megkövesedett őskori fa, számlapján pedig ott virított az ősvilág DNS-e: egy kis megkövesedett dinoszaurusz fekália…
Ezzel a kétes értékű produktummal szerencsére véget is ért az egykori bajtársak közti különféle DNS mintákkal történő üzengetés; a Romain Jerome haladt tovább az Arpa által megkezdett úton, későbbi nagyszerű óráihoz többek között a berlini fal, egy kimondhatatlan nevű izlandi vulkán és a Batmobile egy-egy darabját használva fel.
Arpa pedig – (aki saját bevallása szerint: „túl sokat karatézott”) – megalapította önálló vállalkozását ARTYA néven, és minden korábbinál „őrültebb” órák tervezésébe kezdett.
Ez azonban már egy másik történet, amire hamarosan e hasábokon is visszatérünk.
Írta Debreceni Balázs
Szerkesztette RetekG