Jellegzetes darab az Panerai Luminor Chrono Carbotech PAM01219, és még az olasz sztereotípiákra is ügyesen rájátszik.
Ahhoz képest, hogy fekete a tok színe, és még high-tech kompozit anyagból is készül, az óra megjelenése kifejezetten visszafogott. Ha már valaki szénszálból készíti a tokot, amelynek felületén ráadásul az egyesek rétegek is kivehetőek, akkor általában sokkal látványosabb számlapot is szoktak társítani mellé. Az olasz gyökerű svájci márkánál erről lemondtak, és jól is tették.
Ha valaki ennél „izgalmasabb” számlapot szeretne, annak ott a PAM01419 (igaz, limitált mennyiségben). Itt azonban egy harmonikus, vizuálisan szépen kiegyensúlyozott számlapi kép néz vissza ránk. Természetesen nem hiányzik a márka jellemző szendvics felépítés sem, bár ez a segédszámlapokra nem vonatkozik. Szintén az „egyensúly” jegyében került a számlapra a látszólag teljesen felesleges „Chronograph” felirat. Ez a számlap felső részén olvasható Luminor Panerai feliratnak a párja, ellensúlya.
Tipikus olasz
Ami egy kis rosszindulattal tipikusan olaszosság teszi az órát, az a külsőségek hangsúlyozása. Egy valóban jól megrajzolt, és könnyen felismerhető tokformához, ami 44 milliméterével ráadásul nagy, a feketének köszönhetően pedig feltűnő is, egy nem éppen érdekes műszaki tartalom társul. Bár a szerkezet a P.9200 jelölést viseli, azaz úgy tesz, mintha manufaktúra kaliber lenne, valójában egy ETA 2892-es Dubois Dépraz kronográfmodullal. Volt is belőle szép botrány két évvel ezelőtt. Talán ennek is köszönhető, hogy ma már nem ragyog olyan fényesen a márka csillaga, mint a 2010 előtti és utáni néhány évben. Persze bajban egyáltalán nincsenek azért.
Ami problémásabb lehet, az az óra ára. A 16900 euró bizony meglehetősen borsos, még ha listaárról is beszélünk. Az is igaz persze, hogy a szerkezet szervizelésével könnyen megoldhatóm, nem kell hivatalos márkaszervizhez, vagy esetleg a gyárhoz fordulni. Talán nem tévedünk akkorát, ha az óra karbantartásból befolyó bevételek elmaradását a vételárban igyekszenek érvényesíteni.
