A Louis Moinet 1816 Tourbillon Chronograph nem pusztán egy luxusóra, hanem az óraipar történetének egyik legfontosabb mérföldköve, a Compteur de Tierces előtt tiszteleg.
A kronográf születése
Kevés óraipari találmány gyakorolt akkora hatást a szakmára, mint Louis Moinet 1816-ban elkészült Compteur de Tierces szerkezete. A mester – aki egyszerre volt művész, csillagász és műszerkészítő – olyan eszközt keresett, amellyel rendkívüli pontossággal mérhette az égitestek mozgását. Ennek eredményeként született meg a világ első ismert kronográfja.
A meglepő az, hogy a Compteur de Tierces számlapkiosztása és ergonómiája még ma is emészthető. A segédszámlapok elrendezése, a könnyű leolvashatóság és a funkciók logikus szervezése olyan alapelvek, amelyek a Louis Moinet mai kollekcióiban is visszaköszönnek. Az 1816 Tourbillon Chronograph ennek az örökségnek a XXI. századi újraértelmezése.
Egy kis óratörténeti adalékként muszáj megemlíteni egy furcsa tényt. Az óráról csak a 2010-es évek első felében derült ki, hogy a világ első kronográfjának tekinthető. Ráadásul jóval fejlettebb volt, mint az addig elsőnek tekintett Nicolas Mathieu Rieussec modell (1821.), de még későbbi Adolphe Nicole darabnál is (1844.) Ilyenkor mindig megdöbben az ember, hogy vajon mi minden más veszhetett még el a történelem során.
Egynyomógombos kronográf repülő tourbillonnal
Az új modell középpontjában két klasszikus haute horlogerie komplikáció találkozik. Az első az egynyomógombos kronográf, amelynél az indítás, megállítás és nullázás egyetlen nyomógombbal történik. Ez a megoldás történelmileg is közelebb áll Louis Moinet eredeti elképzeléséhez, mint a modern kétgombos kronográfok, amelyek értelemszerűen egy másik márkához kötődnek. A második komplikáció a repülő tourbillon, amely a számlap alsó részén kapott helyet.
A két komplikáció együttes alkalmazása nem csupán technikai bravúr, hanem szimbolikus jelentőségű is. A Louis Moinet szerint ezzel a modellel két órászseni – Louis Moinet és Abraham-Louis Breguet – öröksége találkozik, akik a kronográf és a tourbillon megalkotásával alapvetően formálták a modern óragyártást. És persze a franciák németek iránt érzett „szeretete” is megjelenik a fenti állításban. Bár a tourbillon nyilván Breguet-hez kötődik, a repülő változata már a német Helwighez.
Történelem titánból
A 40,6 milliméteres titán tok (5. számú ötvözet) első pillantásra elegáns és visszafogott, ugyanakkor számos történeti részletet őriz. A tervezők tudatosan vették át a Compteur de Tierces karakteres formai elemeit, így a tokprofilt és annak díszítései szinte azonosak. A kronográf szerkezet egynyomógombos rendszerű, a koronán pedig a mester, Louis Moinet szülővárosára, Bourges-re utaló liliom található, amely egyébként azonos az Anjou-liliommal, azaz a francia királyság szimbólumával is. Így már talán érhető, hogy miért Breguet emlgetik a repülő tourbillon kapcsán is.
A polírozott és szálcsiszolt felületek váltakozása kiemeli a tok finom arányait, a pedig titán jelentősen csökkenti a tömeget, így az óra mérete ellenére is kényelmes viselet marad. A tok összesen 40 alkatrészből épül fel, ami jól mutatja a konstrukció összetettségét, és egyben azt az utat is, amelyet haute horlogerie márkák kénytelenek járni.
Modern történelmi számlap
A rodinált számlap különleges felületkezelése finoman kombinálja a szatinált és szemcseszórt textúrákat, így a fény folyamatosan változó játékot hoz létre. A két segédszámlap – a kismásodperc és a 30 perces kronográf-számláló – szálcsiszolt gyűrűt kapott arab számokkal. Közepükön rubinkövet és polírozott csavarokat találunk, amelyek a szerkezet technikai karakterét hangsúlyozzák. További részletek a Louis Moinet tipográfiájával készült feliratok, a hőkezeléssel kékített acél kronográfmutatók, a DLC eljárással szintén kékre színezett tourbillon ketrec és persze a 12 óránál kötelezően megjelenő fleur-de-lys embléma.
Ezek a kék részletek tudatos vizuális ritmust teremtenek a szürke számlapon, miközben kiemelik az óra legfontosabb funkcionális elemeit.
Kézi LM114
A modell szívében a Louis Moinet LM114 manufaktúra szerkezet dolgozik, amelyet a márka Les Breuleux-ben működő műhelyében szerelnek össze. A tényleges fejlesztés és gyártás nem ők végzik, hanem a Greubel Forsey – mondjuk úgy – háttércége, a Concepto. A kézi felhúzású kaliber 96 órás járástartalékkal rendelkezik, féllengésszáma 28800 A/h (4 Hz). A szerkezet ezzel messze elmarad az ihletforrás műszaki képességeitől, hiszen csupán nyolcadmásodperces pontossággal képes működni, míg az eredeti hatvanad másodpercnyi pontossággal, és ennek megfelelően rendkívül magas féllengésszámmal (216000 A/h – 30 Hz) rendelkezett. Cserébe a 1816 Tourbillon Chronograph viselhető, és a hétköznapi életben is hasznavehető
Integrált csat
Erre utal a modellhez készített titán csat is, amely a tok természetes folytatásaként készült. A széles, ívelt szemek ergonomikusan követik a csukló formáját, miközben a polírozott és szatinált felületek váltakozása szoborszerű karaktert ad az egész órának. Ez a megoldás kétségkívül a luxus sportórákhoz sorolja ezt modellt, de megőrzi a Louis Moinet elegáns stílusát.
Ennek ellenére erősen valószínűtlen, hogy a szakma kivételével bárki élőben látna egyet, mivel mindössze 12 példány készül. Nyilván 210 azért sok lett volna (ez az aktuális apropó, 1816-2026), de a 110000 frank körüli ár ellenére is ennél biztosan lett volna többre is vevő.
A tartalom elkészítéséhez MI-t vettünk igénybe.
