Vásárdömping

Az óraipar számára az elmúlt évtizedben két meghatározó vásár jelentette az év fénypontját: a januári genfi, és a márciusi bázeli. 2020-tól újra egymás után lesznek.

Azért újra, mivel a 2000-es években is egymást követte a két vásár, elsősorban azért, hogy a távolról érkezőknek ne kelljen kétszer utazniuk. A genfi eredetileg azért jött létre, mert a Richemont-csoport márkái, amelyek jellemzően a felső szegmensbe tartoznak, úgy gondolták, hogy nem jut elég figyelem nekik. Ez persze érthető is volt, hiszen Bázelben a Swatch-csoport dominált. Végül azzal, hogy nemcsak térben, hanem időben is levált a genfi a bázeliről sikerült azt is elérni, hogy a figyelem is kettéoszoljon. Arról nem is beszélve, hogy a genfi egészen tavalyig kizárólag szakmai volt, utcáról nem lehetett bemenni.

Bázel azonban évek óta résztvevőket veszített Genf javára, idén nyáron pedig a Swatch-csoport is lemondta részvételét. Ugyanakkor Genfben is elindult a lemorzsolódás: az Audemars Piguet és a Richard Mille 2019 után nem vesz részt a vásáron. Azzal, hogy 2020-tól újra egymást követő időben, áprilisban és májusban lesz a két vásár, alapvetően a nagy márkák járnak jól. A figyelem ugyanis szükségszerűen rájuk fog összpontosulni, a kicsi és közepes márkák hangja pedig valószínűleg elveszik az zsivajban.

Látszólag tehát a két vásár maga alatt vágja a fát. A helyzet azonban ennél összetettebb. Egész konkrétan a vásározás eddigi koncepciójával van baj. Ez az elsősorban német nyelvterületen kedvelt értékesítési és tájékoztatási-tájékozódási forma folyamatosan veszít jelentőségéből. Gondoljunk csak Európa legnagyobb informatikai vásárának, a CeBit-nek a hanyatlására és megszüntetésére.

Ettől függetlenül egyelőre erősen kizárt, hogy akár a bázeli, akár a genfi egyhamar lehúzná a rolót, ugyanakkor a paradigmaváltás elkerülhetetlen. Akár olyan drasztikusra is szükség lehet, mint amikor az 1980-as években a mechanikus karórákat eszköz helyett kiegészítőként kezdték el pozicionálni. Az azonban már most látszik, hogy a 20. században bevett utat, azaz elmegyek a vásárra, új ügyfeleket szerzek és a vásár segítségével nagyra növök, a kicsi, illetve akár közepes márkák egyre kevésbé lesznek képesek végigjárni. Nekik más lehetőségek után kell nézniük, sokkal több munkát lesznek kénytelenek új ügyfelek szerzésére fordítani. Az ott való részvétel immár nem elsősorban lehetőséget kínál egy márkának, hanem elismertséget.