Katonai órák története: ETERNA SUPER KONTIKI II. rész

A (valóban) katonai felhasználásra szánt (angolul: MILITARY ISSUED) karórák igazi elit klub tagjai, hiszen a hadseregek különböző (nem ritkán elit) alakulatainak megrendelésére készültek, illetve általuk rendszeresített, megbízható időmérők. Folytassuk a korábban megkezdett a katonai órák történetét az ETERNA SUPER KONTIKI história II. részének közreadásával.

A második generáció

A 130PTX és 130TT típusok már átdolgozott 40 milliméteres tokozást, biztonságosabb koronavédőket, és a bevált 1424UD dátumos, golyóscsapágyas automata szerkezetet kapták.

Az 1963 és 1966 között gyártott modellek elnevezésében a „130” a Super KonTiki modellt, a „P” a búvár lünettát, a „T” a vízálló tokozást jelölte. A számlap változatok között az 1963-ban gyártottakon csak „SWISS” megjelölést találunk. A később, 1963 után készült darabokon már ajánlott volt feltüntetni a trícium jelenlétét a számlapon „T SWISS T” módon.

Akadtak igencsak ritka, rakott indexes változatok is fekete és ezüst számlappal. Ezeknek az értéke ma már az egekben jár, pedig közülük hivatalosan egyik változat sem „military issued”.

A csavarzáras korona ebben a generációban, az utolsó gyártási évben, a 130PTX modellek 1966-ban gyártott példányain jelenik meg 4,95 milliós sorozatszám felett.

Az első katonai Super KonTikik

Igazi ritkaságnak számítanak az első katonai Super KonTikik. Ezeket 1966-ban az olasz haditengerészet, a Marina Militare rendelt be a Gruppo Gamma néhány különleges missziójához, a rendszeresített Panerai modellek mellé.

Ezek a példányok ma “grálnak” számítanak, hiszen mindössze 16 darab létezik belőlük.

Hátlapjukon külön megkülönböztető jelöléssel:

130PTX/5” valamint 001 és 0016 számok közül valamelyikkel. Ezek az úgynevezett „dash five” (per öt) KonTiki-k ma szinte felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Nem valószínű, hogy bizonyíthatóan eredeti darab valaha is felbukkan még közülük halandó emberek számára is elérhető fórumok valamelyikén.

ETERNA SUPER KONTIKI 1969-ből. Forrás: Internet
ETERNA SUPER KONTIKI 1969-ből. Forrás: Internet

Három az ETERNA igazság

Az első és második generáció által megalapozott hírnév tette végül a harmadik generációs Super Kontiki búvárórákat a katonai alakulatok által megfontolandó darabbá. A folyamatos finomítás, a strapabírás javítására eszközölt változások sora oda vezetett, hogy a harmadik generációban (130FTP, 130FTT) már általános volt a koronazár, és a nagyobb, úgynevezett „big crown” korona, valamint a modellcsalád megkapta az új, kronométer minősítésű 1489K mechanikát, amely elődjénél vékonyabb és több járástartalékkal bírt.

A masszívabb, megbízhatóbb konstrukció jobb vízállósága már a kor majdnem minden merülési feladatához elég volt. Az 1967 és 1971 között készített harmadik generáció számlapján a „SUPER KONTIKI” helyett már a „KONTIKI” és alatta a „SUPER” felirat szerepelt. Ettől függetlenül a modellcsalád minden tagját hivatalosan is SUPER KONTIKI névvel kell és illik megnevezni. Az 5,4 és 6,0 millió közötti sorozatszámokból van néhány tíz darab, amelyek már hivatalosan is katonai megrendelésre készültek, igaz egyelőre csak tesztelésre.

A megrendelő a modell élettörténetét innentől alapjaiban meghatározó IDF (nagyjából magyarra fordítva: Izraeli Véderők), főként az Izraeli Hadsereg Shayetet 13 nevű speciális haditengerészeti alakulata. Ez tulajdonképpen az izraeli megfelelője az amerikai Navy Sealsnek. A Shayetet 13 ekkor még Tudor Submarinereket használt. Nem meglepő ez, tekintve, hogy az alakulat első tagjainak kiképzése és felfegyverzése lényegében a Marine Nationale, vagyis a francia haditengerészet speciális tengerészeti kommandóinál, a zöldsapkásoknál (Bérets Verts) zajlott a franciaországi Saint-Mandrierben 1950-ben, majd 1957-től a 1959 második feléig, ahol ekkoriban természetesen Tudor Submariner-ek voltak rendszeresítve (hátlapjukon a közismert M.N. jelöléssel).

Azok a 70-es évek…

A három generációt megélő első modellcsalád sikerei csak később, az igazán legendássá váló második modellcsaládban csapódtak le (ez volt a 131FTP). 1971 év végére az Eternának sikerült megépítenie a kor egyik legjobb és legkeményebb igénybevételnek is megfelelő búváróráját. Ehhez foghatót akkor még talán a legnagyobb nevek sem igazán tudtak elkészíteni. Az 1970-es években praktikussági okokból elterjedt a hordó formájú tok. (A rettenetesen erős, vastag tokfülek a mostoha körülmények között sokkal megbízhatóbban teljesítettek, kevésbé deformálódtak, kevésbé akadtak be a vízalatti munka és bevetések során.) Ezekbe már 1972-től az akkor elképesztően robusztusnak és újszerűnek számító vadonatúj 2824-es korai változata került (ekkor még 17 kő, 18000 féllengésszám). Ezzel a régi motorossal a mai napig számtalan márkánál találkozhatunk a hárommutatós, dátumos svájci órák között.

Lekerekített, 41 milliméteres, egyszerű, strapabíró tok. Masszív 2824-es szerkezet, öt pozícióban szabályozott kronométer kivitelben. (A Rolex és az Omega ekkor még csak négy pozícióban szabályozta be a szerkezeteket.) Az újabb időkhöz illeszkedő „full hash” (végig percjelölt) eltelő időt mérő, ekkora már egyirányú lünetta. Jellegzetes törpe méretű óra- (dwarf), és óriás percmutató (mighty), rakott indexes, trícium számlap. Ezek voltak Super Kontiki jellemzői, amely így felnőtt a legkeményebb feladatokhoz is.

A modell innentől gyakorlatilag változatlan formában készült, a 633.1018.XX család különböző szinte teljesen azonos változataival az 1980-as évek végéig. Később a frissített 2824-es változatokat (1982-től már 28800 féllengés és 25 kő) majdnem minden esetben megkapta. Érdekesség, hogy a 131FTP tokot SONIC néven elektronikus szerkezettel (1550) is szerelték.

ETERNA SUPER KONTIKI 1967-ből. Forrás: Bachman & Scher
ETERNA SUPER KONTIKI 1967-ből. Forrás: Bachman & Scher

MilKonTiki epizód

Ami a katonai órák rajongói számára érdekes lehet, az az izraeli hadseregben befutott Eterna KonTiki, avagy MilKonTiki-k története. Ennek eredetéhez kicsit az IDF múlt század közepi történetéhez kell visszanyúlnunk.

Magukat a MilKontiki-ket sűrű homály fedi, amelyre kézzel fogható magyarázatot ad, hogy egy aktív katonai zónában, egy meglehetősen komoly hadseregben teljesítettek szolgálatot.

A rendelkezésre álló információk alapján a Super Kontikik rendszeresítése az izraeli hadseregben 1973. év végén kezdődött. Ennek feltételezhető oka, hogy Izrael az 1973. október 6-a és 26-a között lezajlott Jom kippuri háború keserves megnyerését egyértelműen kudarcnak könyvelte el. Főleg a Hatnapos háború mindent elsöprő győzelme tükrében igaz ez. A háborút követő időszakban komoly hadsereg fejlesztéseket hajtottak végre. Feltehetően az év végén kezdődött meg a korábban 1967-ben megalapozott beszállítói kapcsolat az Eterna és az IDF között. Az 1967-es kezdés sem volt véletlen hiszen a Hatnapos háborút követő nagyléptékű haderő-fejlesztés és hadianyag pótlással esett egybe.

Az izraeli hadsereg először a mai napig borzasztóan komoly fegyvertényt jelentő speciális alakulatát, a Shayetet 13-at (Flotilla 13) látta el 1973 második felében Super Kontiki karórákkal. Az alakulat létszámadatai és a rendelkezésre álló publikus sorozatszámok alapján nagyjából 300 darabról beszélhetünk. Majd 1973 és 1975 között a hadsereg további számos egyéb, elsősorban haditengerészeti felderítő alakulatait is kaptak. Így a Snapir (katonai és kereskedelmi kikötő és hajó védelem, aknatechnika, víz alatti terror-elhárítás) és a YALTAM 707 is. Utóbbi talán a világ egyik legjobb mélytengeri feladatokra szakosodott alakulata. Feladatuk elsősorban védelmi jellegű: roncsjavítás, lőszer és robbanótest hatástalanítás, víz alatti tűzszerészet.

Tűzkeresztség

Ezek az alakulatok Izrael 20. századi történelmét áttekintve egyértelműen aktívan, háborús zónában harcoló fegyveres egységek.  Az elmúlt öt évtizedben több mint húsz közismert háborús konfliktus és számos titkosított bevetés kapcsolható az alakulatokhoz a napi felkészülésen és munkán kívül. Vagyis eszközeiket, fegyvereiket, felszerelésüket a legnagyobb körültekintéssel választják meg. Ha valami, akkor ez az, ami pontosan megmutatja, mennyire volt magas színvonalú és előre mutató a 633.1018 GEN II Super KonTiki család az 1970-es évek közepén.

Magukat az izraeli speciális alakulatos KonTiki-ket nem feltétlenül nehéz beazonosítani. A hátlapjukon a felső beütés sorban a jobb oldalon (a héber jobbról olvasandó írásmódú) elméletben minden esetben szerepelnie kellene a héber Tzade betűnek (צ). Ez az izraeli véderők héber nevének rövidítésére, a Tzahal-ra utal (Tzvah Hagana L’Israel), majd mellette szintén szerepelnie kell az adott példány lajstromszámának.

Az alsó sorban rendszerint a MilKonTikik saját egyedi leltári alkatrész-kategória száma látható 1000 8943 (a korai példányoknál néha csak 894). Végül a jobb oldalon pedig jobbról olvasva a héber mem-samech-kuf-tet betűsor, ami egy katalogizáló raktári karaktersor. Az utolsó három betű, az S-K-T talán a SuperKonTiki-t jelöli.

ETERNA SUPER KONTIKI az 1970-es évekből. Forrás: Internet

Ha megtetszett…

Nem katonai 131FTP-ket még az 1980-as évekből is sokat lehet találni. Ezek közül a hangvillás SONIC változatok 750 ezer, míg az automaták másfél millió forintnak megfelelő összegekért cserélnek gazdát a nemzetközi piacon.

Az automata Super KonTikik beazonosításához kevés támpontra támaszkodhatunk. Elsősorban a 2824-es különböző fejlettségi szintjei alapján fejthető meg, melyik óra mikor készült. A számlap és tok ugyanis még a szakavatott szemeknek is nagyon kevés segítséget ad csak.

Az igazolható forrásból származó IDF Kontikik ára 2 és 5 millió forint között mozog, kortól, típustól és állapottól függően.

Az igazi csúcsot a korai változatok parancsnoki példányai jelentik (130FPT) a hatvanas évek végéről.

Ahogy a történelemkönyvek, a gyűjtői információk és a sorozatszámok alapján kirajzolódik, az Eterna Super KonTiki megérdemelten szerepelt a világ legjobbjai között.

Ilyen az igazi Eterna, amely ma inkább csak takaréklángon, csődeljárás alatt szendereg.

Reméljük, hogy ehhez méltón, hamar felébred a Csipkerózsika álmából, és újra elfoglalja méltó helyét a legnagyobb múltú óragyártók között.

Szentirmai László 

Szerkesztette RetekG

ETERNA