Műszaki szempontból valóban van mivel büszkélkednie az Officine Panerai Luminor Marina DMLS PAM01662 modelljének. Kérdés, hogy a formanyelv méltó-e hozzá?
Természeten nem a márka valóban jól eltalált, könnyen felismerhető Luminor-tokjának vonalait illeti a kritika. Sokkal inkább az óra high-tech jellegét sugalmazni hivatott”stealth” külsőt. Ez az egyszínű, rendszerint a szürke valamelyik sötétebb árnyalatát képviselő színvilág a 2010-es évek közepén volt felkapott. Ma már nehéz lenne annak nevezni.
Ezért a kisebb bakiért csak azért kár, mert műszaki újításai miatt tényleg többet érdemelne. Ugyan nem újítás a P.9010-es automata felhúzású szerkezet, de legalább annyira fontos a megbízhatóság is. A P.9000 kalibercsalád a márka ingavonó alapszerkezete. Viszonylag egyszerű felépítésű, de masszív, azaz lehet reá építeni. Ezt akár szó szerint is értelmezhetjük, hiszen járástartalékkal, három különböző megjelenésű GMT-komplikációval és kronográffal is “felszerelték” már.
Nyomtatnak
Az igazi újítás azonban a tok elkészítésének módja. A 3D nyomtatás elvén alapszik, azaz egy összetett tokforma is elkészíthető szerszámok nélkül. A térbeli nyomtatást már legalább egy fél évtizede használja az óraipar elsősorban prototípusok elkészítésére, szériaérett modellek azonban kifejezetten ritkaságnak számítanak. Maga a technológia (DMLS – Direct Metal Laser Sintering), avagy a lézerszinterezés valójában már meglehetősen elterjedt megoldás más iparágakban, az óraipar azonban érthető módon ódzkodik tőle. Ezek előállításához összehasonlíthatatlanul kevesebb emberi munkára van szükség.
Leegyszerűsítve annyi történik, hogy a finom fémport, jelen esetben titánt, egy lézer segítségével részben megolvasztanak. A pásztázó lézer pedig rétegről rétegre építi fel a munkadarabot, itt a 44 milliméter átmérőjű tokot. Hogy még látványosabb legyen a végtermék, a lünettát, a koronát és a koronvédőt Carbotechből készítették el. E két high-tech anyag párosítására ugyan már láttunk példát a Panerainél (Lo Scienziato – PAM00768), de nem „belépő modell” esetében.
Persze a „belépő” pusztán a komplikációkra, pontosabban a csak kissé is összetettebbek hiányára vonatkozik. A 15000 eurós listaárat aligha lehet annak nevezni.