Site icon ÓraMagazinOnline

Omega De Ville Prestige

Omega De Ville Prestige

Az elegáns vonalat képviseli a márkánál az Omega De Ville Prestige, ám legbelül egyben egy sportóra is.

Akár teljesen laikusokat is kérdezve szinte mindenki elegáns modellnek titulálná a De Ville kollekció Prestige modellcsaládját. Rutinosabbak szájából talán még az öltönyóra szó is elhangzik. A definíciót szigorúan értelmezve persze nem tekinthető annak, elvégre egy öltönyóra perc- és óramutatón kívül mást nem vonultathat fel. Ne legyen azonban illúziónk, az esetek túlnyomó többségében elegáns öltözékhez, zakóhoz, öltönyhöz fogják viselni.

Fotó: Venicz Áron

Pedig a De Ville – és így a Prestige család is – eredetileg egy Seamaster. Persze nem az a Seamaster, amit ma ismerünk, amely 1957-ben jelent meg azzal a külsővel, amelyre ma is építkezik. A De Ville az 1948-ban bemutatkozó Seamaster örököse, és az 1957-es „átváltozás” után is az eredeti formavilágot vitte tovább. Más szóval egy elegáns, de a hétköznapok kihívásaival is dacoló karóra lett, a Seamaster kollekciótól pedig 1967-ben búcsúzott, elindítva a sajátját.

Csipkelődés

Az újabb mérföldkő a Prestige család megjelenése 1994-ben, amely az akkor lefektetett formatervezési elemeket mind a mai napig megőrizte. A legjellegzetesebb ezek közül kétségkívül a lépcsőzetes lünetta és a hátlap felé haladva enyhén szűkülő tok vonalvezetése. Utóbbit illik francia nevén emlegetni, azaz „bassine” tokként hivatkozni rá. Nyilván jobban hangzik, mintha nagy tálként vagy lavórként emlegetnénk.

Omega De Ville Prestige – a “lavór” / Fotó: Venicz Áron

Csipkelődést félretéve, ennek a formának van egy nagy előnye is: laposabbnak láttatja a tokot. Ami egyébként lemérve sem túl vastag. A 9,9 milliméteres magasság persze nem kiemelkedő, de az ingujj alatt garantáltan könnyedén jár. Ha ehhez adjuk a kereken 40 milliméteres átmérőt, akkor már egy kifejezetten elegáns aránypároshoz van szerencsénk. Ezt a hatást erősíti egyébként a szíj is. A 40 milliméteres tokoknál megszokottnál eggyel kisebb, 19 mm a szélessége a füleknél, és meglehetősen látványosan szűkül a zár felé haladva. Anyagát tekintve persze aligátorbőr, belső felülete pedig borjúbőr, presztízst kombinálva kényelemmel, ahogy az az óra nevéhez illik. Aki eddig inkább sportórákat hordott, annak azért szoknia kell. Nem is a viselés érzetét, hanem inkább a látványt. Előbb meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy egy keskenyebb szíj is biztonságosan a csuklón tudja tartani az órát.

Fotó: Venicz Áron

Jövőre lesz harminc éves a De Ville Prestige, és értelemszerűen ennyi idő nem múlhat el frissítés nélkül. Ténylegesen azonban még csak a másodiknál tartunk, azaz a harmadik generációja jelent meg ennek a családnak idén októberben. Meglepően kevés ez, ami a formatervek tartósságának bizonyítéka, de egyben azt is jelenti, hogy a frissítések alkalmával nagyobb léptékű a változás. Az alapok ugyan maradtak, így a római számok a páros számjegyek helyén és a pontszerű indexek a páratlanaknál is. A számlap legszélén találjuk a percskálát, ám szerepe sokkal szerényebb lett, messze nem annyira hangsúlyos, mint az előző generáción. Ezzel gyakorlatilag le is írtuk az aktuális generáció számlapját, míg az előzőn ennél még többet találunk. Jelen esetben azonban a kevesebb több.

A szépség a részletekben rejlik

Fotó: Venicz Áron

Például azért mert jutott figyelem a részletekre. Ilyen például a domború számlap ívét követő római számjegyek felülete, illetve a percmutató is követi ezt. Kapunk ezenkívül egy látszólag szabálytalan minta alapján csiszolt felületet a számlapon, ami elvileg zöld. Azért elvileg, mivel a felület egész merészen játszik a beeső fénnyel. Fotósunk legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült visszaadni azt a sok árnyalatot, amely a majdnem feketétől egészen a méregzöldig terjed, mint szinte mindig, itt is ajánlott személyesen megnézni az órát, mielőtt döntés hoznánk. Még mindig a számlapnál maradva egyedüli kritikai észrevétel a dátumtárcsa hátterének színére vonatkozik. Az ugyanis fekete, azaz nem egyezik meg a számlap színével. Szerencsére azonban tényleg csak makróképeken lehet ez zavaró, élőben nemcsak hogy nem feltűnő, hanem könnyen azonos színűnek is láthatjuk a számlappal.

Már ideje volt

Fotó: Venicz Áron

Ami egyszerre lehet nem meglepő, illetve meglepő, az a szerkezet. A frissítéssel egyben a márka 88XX-as kalibercsaládja került az új De Ville Prestige darabokba, jelen modellbe a 8802-es. Természetesen Master Chronometer a kaliber, azaz a márka legújabb technológiáját képviseli és METAS tanúsítvánnyal rendelkezik. Egyszóval hozza a márka, ami elvárható tőle, azaz ebben nincs semmi meglepő. Az a tény azonban annál inkább az, hogy a De Ville Prestige az utolsó modellcsalád, amely az új kalibereket megkapja. Főleg annak tükrében, hogy a De Ville Prestige volt az első, amely az ezredfordulón a 2500-as koaxiális kalibereket megkapta, és 2001-től már a limitáció nélküli darabokban is ezek szerepeltek. Persze jobb később, mint soha, és érthető volt, hogy megvárták vele a modellfrissítést.

Kinek lehet jó a modell? Minden további nélkül annak is, aki csupán egyetlen órát szeretne magának vásárolni, és azzal hosszú-hosszú évekre letudni a kérdést. Persze ha napi használatra szeretnék, akkor ahhoz a rendszeres napi viseletnek is illeszkedni kell, azaz inkább irodai környezetbe való az óra. Látható is rajta, hogy napi viseletre szánják. Minden további nélkül elhagyhatták volna a dátumablakot és a másodpercmutatót, és lenne egy tökéletes öltönyóránk, amit persze legtöbbször csak ünnepi alkalmakor vesznek fel. A De Ville Prestige-nek nem ez a rendeltetése, már csupán a kicsit több mint 2 millió forintnyi összeget kell rászánni.

Omega Boutique

Exit mobile version