Site icon ÓraMagazinOnline

Greubel Forsey QP à Equation – majdnem grande complication

Greubel Forsey QP à Equation

A Greubel Forsey QP à Equation sok szempontból forgatta fel az haute horlogerie világát, nem csoda, hogy mindig van újabb változata.

A márkát viszonylag kevesen ismerik, amin persze különösebben ne is csodálkozzunk. Egyrészt meglehetősen fiatal, 2004-ben alapította a két névadó Robert Greubel és Steven Forsey. Másrészt az haute horlogerie-nek, avagy a magas óraművészetnek is a csúcsát szolgálják ki. Ennek megfelelően egy éveben nagyon kevés órát állítanak elő, és persze áraik is az eget verdesik.

Meglehetősen sok márka tolong a ténylegesen kitömött pénztárcával rendelkező kevés óragyűjtő kegyeiért, köztük olyanok, akik már hosszú egy-két évszázada jelen vannak. Az, hogy a Greubel Forsey mégis képes egy szeletet kiszakítania magának ebből az igen kényes piacból, magáért beszél. Persze annyi előnyük azért volt, hogy 1992-től egészen saját márkájuk megalapításáig a Renauld&Papi-nál dolgoztak mindketten, ráadásul együtt. A Renauld&Papiról pedig csak annyit, hogy számos márka mélyen összetett szerkezeteit ők készítik, persze azért nagydobra nem verik. A két alapítónak is pont ez volt a feladata ott, komplikációk fejlesztése. Volt tehát idejük megismerni a piacot.

Az alapítást követően hosszú éveken át a tourbillon állt a márka érdeklődésének középpontjában, amiben végül sikerült egyedit is alkotni. Kutatásaik szerint a szerkezet síkjához képest 25 fokban döntött, és egy teljes fordulatot nem 60, hanem 24 másodperc alatt megtevő tourbillon nyújtja a legjobb időmérési teljesítményt karórában. Ugyanakkor csak tourbillonokból hosszútávon nem lehet megélni, még akkor sem, ha egy órába többet is beépítenek. Szükség volt új komplikációkra.

Az első ezek közül a GMT volt 2012-ben, az igazán mesteri újítás azonban a 2014/2015-ben bemutatott QP à Equation. Ez volt az első naptáras órájuk, és 2017-ben meg is nyerték vele a genfi óraipari nagydíj (GPHG) naptár kategóriáját. Persze egyből öröknaptárral kezdték (QP – quantième perpétuel), és ha már benne voltak, megfejelték egy időegyenlet komplikációval is (bővebben lejjebb). Értelemszerűen a tourbillon sem hiányozhatott, elvégre anélkül nem is egy igazi Greubel Forsey karórával lenne dolgunk (bár van tourbillon nélküli modelljük is).

Öröknaptár újragondolva

Az öröknaptár nem mai találmány, mégis sikerült három szabadalmat is felvonultató megoldást találni rá. A lényeg azonban, hogy a naptárhoz kapcsolódó mindegyik értéket a koronával állíthatjuk. A hagyományos megoldás a süllyesztett nyomógombokat alkalmazása, amelyek értelemszerűen csak előre tudják állítani az adott értéket. A Greubel Forsey esetében előre és persze hátra is léptethetünk. Könnyű belátni, hogy ez jelentős kényelmet jelent.

Greubel Forsey QP à Equation – öröknaptár áttekinthetően

Hogy az óra- és a percmutatót is a megszokott módon állíthassuk, a korona feje valójában egy nyomógomb. Az felváltva hol az öröknaptár, hol a idő beállítására szolgáló funkciót rendeli a koronához. Hogy épp melyiket választottuk ki, a számlapon, a percskála közelében, két és három óra között olvashatjuk le.

Ha pedig már a számlapnál járunk, számoljuk csak össze, hogy hány értéket is jelenít meg! Az óra járásával megegyező irányban haladva ott a járástartalék kijelzése, a funkcióválasztó kijelzése, a naptár három ablakkal (nap, dátum, hónap), a szökőév kijelzése, egy 24 órás napszak kijelzés, a kismásodperc, a tourbillon és persze az óra és percmutató. Az érdekes az egészben, hogy ennyi minden ellenére is a számlap strukturált, jól áttekinthető, és a tok is a maga 43,5 milliméteres átmérőjével viszonylag elfogadható méretű még mai szemmel is. Ne feledjük, az első változat 2014-ben mutatkozott be, akkor még mindig hízókúrán voltak a tokok.

Greubel Forsey QP à Equation – sok információ, strukturáltan

Ha a számlapon látottakat keveseljük, fordítsuk meg az órát! Ott találjuk az aktuális naptári évet négy számjeggyel digitálisan megjelenítve, és persze az óra másik nagy attrakcióját, az időegyenletet. A márka itt huszárvágással egy lényegesen egyszerűbb megoldást választott. De előbb talán tisztázzuk, mi is az időegyenlet.

Időegyenlet

Nyugalom, algebrázni nem fogunk, csupán egy kicsit kiugrunk az űrbe! Mint tudjuk, a Föld pályája nem kör alakú, hanem elliptikus, azaz a Naptól való távolsága nem állandó. Ehhez adódik még bolygónk forgástengelyének a keringés síkjához képesti 23,4 fokos dőlésszöge. Könnyű tehát belátni, hogy két egymást követő nap hosszúsága egyszerűen nem lehet azonos. Valójában a napidő lenne a pontos idő, nem pedig az ember által létrehozott 24 órás rendszer, a közidő. A napidő, avagy az az időtartam, amely a Nap két egymást követő delelése között telik el, rendszerint hosszabb vagy rövidebb 24 óránál. Összességében csupán négy nap van egy évben, amikor a napidő és az emberiség által használt közidő egybeesik.

Greubel Forsey QP à Equation – időegyenlet újragondolva

Sokan a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőségre és a nyári, illetve téli napfordulóra tippelnének, és nagyon nem is tévednének. Míg ezek azonban egy-egy napot előre vagy hátra vándorolhatnak, addig az említett négy nap, április 16., június 14., szeptember 1. és december 25. emberi léptékkel mérve fixek, és viszonylag közel esnek az tippként megadott négy naphoz. Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ilyen összetett rendszert hogyan lehet a fogaskerekek rendszerére lefordítani. A márka tagadhatatlan géniuszának számító Robert Greubel azonban egy jobb kérdést tett fel. Szükség van-e erre egyáltalán?

Ő ugyanis nem egy mutatót használ az érték kijelzésére, hanem egy fix skálát, és egy tárcsára felfestett függvényt. Amelyik értéknél a függvény metszi a rögzített skálát annyi percet kell a számlapon kijelzett időből levonni, vagy hozzáadni. Az elvégzendő műveletet a skála színe jelzi: a piros esetében hozzáadunk, azaz valójában (a napidő szerint) későbbre jár, mint a közidő szerint, a kéknél pedig levonunk.

Greubel Forsey QP à Equation – kívül, belül ördögi alapossággal díszítve

Kedvelt?

Nyilván ennél vannak összetettebb megoldások is (többek között a Blancpainnél, a Breuget, a Jaeger Lecoultre-nál stb.), amelyek precízen jelzik ki az adott értéket. Tény azonban, hogy valódi hasznát aligha vesszük. Ahogy említettük, egy viszonylag népszerű modellel van dolgunk, feltéve, ha egy 670000 frankba kerülő órát annak lehet nevezni. Ugyan nem grande conplication, ahhoz hiányzik az ütőkomplikációk valamelyike, de értékét, és főleg díszítettségét tekintve felér velük. Az újdonság most a sokkal szerethetőbb színkombináció. A tok az eddigi fehérarany helyett vörös lett, a számlap pedig immár nem rideg szürke vagy ezüst, hanem csokoládéra emlékeztető barna.

www.greubelforsey.com

Exit mobile version