A kollekcióba újdonságot hoz a Frédérique Constant Classics Carrée Moonphase Automatic, amely annak ellenére, hogy egyszerű, eddig hiányzott.
A Classics Carrée modellcsalád egyik legfontosabb ismertetőjegye a téglalap alakú tok, amely egyértelműen a XX. század első felének, különösen az 1920–30-as évek art déco stílusát idézi. Ebben az időszakban a szögletes tokok egyszerre számítottak modernnek és technikailag is kihívást jelentettek, hiszen a legtöbb szerkezet továbbra is kerek volt. Ez a formatervezési irányzat egyébként mind a mai napig érezteti hatását az óraiparban.
A Frédérique Constant az art déco a hagyományát viszi tovább, de arányosabb, kissé nyújtottabb formát ad a toknak. Az új Moonphase Automatic 42,3 mm hosszú és 30 mm széles acéltokot kapott, amely vizuálisan kiegyensúlyozott, avagy viszonylag közel áll az aranymetszés arányához. Emellett elegendő teret ad a számlap részleteinek, de a csuklón persze nagyobbnak hat, mint 42 milliméter átmérőjű kerek óra.
Holdfázis, mint központi motívum
A holdfázis komplikáció először jelenik meg a Classics Carrée Automatic kollekcióban, és ami azt illeti, viszonylag sokáig vártak vele. A komplikáció nem túl bonyolult, ezért is nevezzük sokszor kis komplikációnak. A kijelzés a számlap alsó felén kapott helyet, így ellensúlyozva felső részen lévő „Frederique Constant Genève” feliratot.
A holdfázis hagyományosan az időszámítás és így az időmérés gyökerei emlékeztet, hiszen egykor ez volt az egyedüli módja a hónapok követéséhez. A kijelzés a Hold nagyjából 29 és fél napos ciklusát követi, finom, szinte észrevétlen mozgással. Szokás szerint ezt egy 59 fogú kerékkel oldják meg, és persze két és fél év alatt gyűlik össze egy napos eltérés.
Változatok
Az új modell két számlapváltozatban készül, ezüst valamint kék kivitelben. Mindkét változat közös eleme a központi gilosált mintázatú rész, amely textilszerű hatást kelt, és mélységet ad a számlapnak. Az ezüst verzió inkább monokróm hangulatú, míg a kék változatnál a sötétkék alapszín és a holdfázis szürkés tónusai alkotnak kontrasztot. A számlapot fazettált, szerelt óraindexek, valamint kézzel polírozott mutatók egészítik ki. A perem mentén futó percskála szintén a két világháború közötti korszak tipikus stíluseleme. Összességében elmondható a számlap megalkotásánál azért jó eséllyel a Cartier Tank és a Jaeger-LeCoultre Reverso modelljei is ihletül szolgáltak.
Tok és ami benne van
A tok teljes egészében polírozott rozsdamentes acélból készül, lépcsős profilja pedig egyrészt tipikus art déco vonás, másrészt pedig átmenetet lakot az egyenes és ívelt felületek között. Az üvegbetétes (zafír) hátlap betekintést ad a jól ismert FC-333 automata kaliber részleteibe. A márka régóta használja ezt a kalibert, és ha eláruljuk, hogy 38 órányi a járástartaléka, azt is tudjuk már, hogy miért. Ténylegesen a Sellita SW200-zal, azaz az ETA 2824-gyel van dolgunk.
Az óra a márkához arculatához híven nem a látványos újításokról szól, sokkal inkább az időtálló formákról. Ne feledjük, hogy az art déco már száz évvel ezelőtt is népszerű volt és mint látjuk a mai napig van keresnivalója. Nekünk 1695 eurót kell keresnünk, hogy egy a mienk lehessen.