Bár a svájci óraiparban az augusztus a leállásról szól, az idei nyár meglehetősen mozgalmas. Különösen igaz ez a Baselworld háza táján.

Múlt héten szó szerint bombaként robbant a hír, hogy a Swatch-csoport jövőre nem vesz részt az óraipar legnagyobb és még mindig legfontosabb vásárán, a Baselworldön. Aki valaha is ellátogatott az eseményre tisztában van vele, hogy a főcsarnok központi helyén helyezkedtek el a csoport márkái. A főbejáraton belépve tisztes távolból az Omega standja nézett szembe a látogatóval, körülötte pedig a csoport többi márkái kaptak helyet. Olyan márkák mint a Bulgari, a Tag Heuer, a Patek Philippe, a Chopard és a Rolex által közreölelt folyosón elhaladva lehetett végül a Swatch-csoport legfontosabb márkájának színe elé járulni.

Jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy márciusban ez nem így lesz. A szakmában sokan gondolták úgy, hogy a Swatch-csoport lesz az utolsó, amely majd elhagyja a süllyedő hajót, hiszen központi szerepük volt a vásár újjáélesztésében. Egyébként messze nem ők az egyetlenek, akik elégedetlenek voltak a vásárt szervező MCH-csoporttal. Az Baselworld az elmúlt évek óta folyamatosan zsugorodik, az utóbbi két évben pedig már veszteséget termelt. Egyre több márka vagy nem vesz részt a vásáron, hanem inkább saját eseményt szervezve mutatja be újdonságait, vagy a vásár közelében egy szállóban teszi ezt. Az okok között legalább olyan nagy hangsúllyal szerepelnek a rendkívül magas standárak és a részvétel járulékos költségei, mint a megváltozott értékesítési folyamatok. Sokan nem látják értelmét kivárni a vásárt egy-egy új modell bemutatásához, ráadásul a közösségi média segítségével közvetlenül is képesek megszólítani a vásárlókat.

A Swatch-csoport kivonulásának egyenes következménye, hogy a Baselworld vásárt szervező cég ügyvezetőjét lemondatták. Valójában ez az igazi földrengés, mivel a cégben 1998 óta vezető pozíciót betöltő, majd a céget 2003 óta vezető ügyvezető kapcsolatainak köszönhetően kirobbanthatatlannak tűnt. Úgy tűnik azonban, hogy a cég részvényeinek 49 százalékát tulajdonló állami entitások (Bázel városa, Bázel kanton, Zürich városa és Zürich kanton) megelégelték a lejtmenetet.

Ettől persze a fent említett problémák még nem oldódnak meg. Sokkal inkább a vásárok koncepcióját kellene a XXI. század elvárásaihoz igazítani, mert létjogosultságuk továbbra is van – csak nem biztos, hogy jelenlegi formájukban.