Daniel Roth ATHYS III, avagy a különc órásmester valóra vált álma

Legtöbbünk talán első alkalommal olvas, a fenti képen látható óráról, holott az 1989-ben alapított cég egyike volt az első, mára igencsak megszaporodott, ún. független luxusóra márkáknak. A kevéssé ismertség oka valószínűleg az, hogy napjainkban már se a márkanév, se a vállalat nem létezik. Legalábbis nem a kezdeti formában. Annak viszont, aki elegáns és különleges órát keres, olyat, amiből biztos, hogy nem lesz másik, de még hasonló sem a teremben, érdemes számításba venni a Daniel Roth ATHYS III modelleket. Lássuk, miként is fest egy különc órásmester valóra vált álma.

Daniel Roth ATHYS III. Referenciaszám: 110.Y.50.101.CB.BA. Fotó: @RetekG

Hogy kicsoda Daniel Roth?

Az ember a márka mögött, mely a nevét viseli. A francia – olasz határ közelében fekvő, mesés, tengerparti városka, Nice, avagy Nizza szülötte, ki 1967 óta svájci órásmesterként tengeti napjait, idestova 73 éve. Pályafutását átfutva röpködnek a nagy nevek. Jaeger-LeCoultre, Audemars Piguet, Breguet.

Kvarcválság, svájci óraipar romokban. Mindenkinek a könyökén jön már ki… történt, ami történt.

Ám szerencsére ritka az a recesszió, melyet nem prosperitás követ. S a pozitív változás szelét érezve végül Roth úr megalapította saját cégét, Daniel Roth SA néven. Rendelkezésére állt a tudás, az ismeretség, a technológia. Sok alkatrészt maga gyártott, s amit nem, azt többnyire azon cégektől szerezte, melyek eredményességét korábban ő maga is erősítette.

Mint a legtöbb független, kezdetben Daniel is csúcsra járatta órástudományát. Készültek tourbillon vagy percütős, holdfázisos, öröknaptáras modellek, bennük a többé – kevésbé saját szerkezetek.
Megszületett a valamennyi modellre jellemző, igencsak egyedi tokforma, illetve a Masters és az Academic kollekció.
Ám pusztán az efféle üzleti modellből ma is nehéz, de akkoriban végképp nem lehetett megélni.

Felvásárlás

A cég előbb az szingapúri The Hour Glass kereskedőház tulajdonába került 1994-ben, majd a Bulgari vásárolta meg. Nagyjából egyszerre Daniel barátja, Gerald Genta, szintén saját magáról elnevezett vállalkozásával. Épp 2000-et írtunk.

A változás egyébként jót tett a cégnek. Lett pénz, paripa, fegyver.

A legmodernebb tervezői, és ami fontosabb, minőség ellenőrzési metódusoknak hála, a gyártott példányszám mellett, a megbízhatóság is tartható, sőt fokozhatóvá vált. Persze áldozatok is estek a Bulgari oltárán. Bár a tokforma változatlan maradt, a szerkezet, miként a képen látható modellben is a Girard-Perregaux 3300. Ez utóbbi, 1791-ben alapított svájci márka szintén megérne pár sort, főleg, hogy 2018-ban megannyi újdonsággal rukkolt elő. Most mégis elég annyit tudnunk, hogy a szerkezeteire nem igazán lehet panasz.

A képeken látható modell egyébként 2009-es gyártású. Akkoriban már csaknem két éve nem a névadó ült a vezérigazgatói székben. Ennek ellenére, a fent említett GP szerkezettel együtt, mindent megkapunk, ami egy Daniel Roth-tól várható.

Egyedi formájú, 18 karátos, rózsaarany tok. Ízig-vérig elegáns óra, miközben relatíve nagy méretű. Átmérőről jelen esetben nem igazán érdemes beszélni. A szélessége érdekes inkább, ami 44 mm korona nélkül.

Számlap

Porcelán számlapján hatalmas, fekete, római számok uralkodnak. Középütt a szintén tekintélyes dátum ablak, épp a márkanév felett.
Jobbra lent járástartalék kijelző, mely bár a szerkezet automata, mégis igen praktikus.
Tőle balra egy őrült, holdfázis kijelzőbe oltott másodperc komplikációt kapunk. Talán az egyetlen, három másodpercmutatós megoldást ráadásul, ami valaha napvilágot látott.

A kőralakú, mondjuk segédszámlap felső körívére kerültek fel ugyanis a másodpercnek megfelelő számok és osztások, három sorba rendezve. 0-20, 20-40, 40-60, egymás alatt. A háromágú mutató leghosszabb szára így előbb végig mutat a felső soron, jelezve egy múló perc első harmadát. Majd követi a közepes, végül a legkisebb mutató ág, kijelölve a mindig egy szinttel lentebb festett skálán, az épp aktuális időt.

E körhinta bal alsó kvadránsában eközben, diszkréten rejtőzik a holdfázis ablak, a maga egyszerű, de mégis szép kidolgozásával.

Mint tudjuk az ördög a részletekben rejlik. Így csak megfelelő szögben és fényviszonyok mellett látni, milyen szépre hangolt a kék színű mutatók sötétes árnyalata; hogy milyen valódi mélységet ad, a másodpercmutató köré épített, domborműszerűn dekorált része a számlapnak.
A kézzel festett, római indexek szintén a megfelelő szögből figyelve dudorodnak ki igazán. Igencsak akad itt látnivaló.

S ha már részletek és látnivaló, a nagy dátumablak első számjegyben elrejtették az alkotó vezetéknevét. Ehhez az órához érdemes közel hajolni.

A kék mutatókhoz és a zománcozott számlaphoz, na meg a rózsaarany tok mellé is remekül áll a barna aligátorbőr szíj, melyet nem túl komplikált, de szépen kidolgozott, rózsaarany tüskezár tart a helyén. Az óra így igencsak vékony lehet, hiszen el kell férnie, valamennyi ingujj alatt.