Vacheron Constantin
A kollekció
2003. december 1.
Előző számunkban ismertettük a Vacheron Constantin történetét. A sok fordulattal teli múlt áttekintése bizony nagy figyelmet követel, ha valaki precízen szereti áttekinteni az eseményeket. Kicsit szellősebb és egyértelműbb a napjainkban gyártott modellcsaládok esetében a helyzet.
Jó dolog, ha valaki a saját múltjában keresheti jövőjének sikerét. A kissé banális megállapítás mögött a Vacheron Constantin esetében 1755-ig nyúlnak vissza a történelem gyökerei. Ez a genfi manufaktúra mindig szem előtt tartotta a jó minőséget, az igényes kidolgozást és az egyéni megoldásokat. A ház tulajdonában lévő múzeumban több, mint négyszáz mestermű emlékeztet az elmúlt majdnem két és fél évszázad dicsőségére. A sok kézimunkát igénylő remekművek természetesen csak kis példányszámban készültek, áruk sokak számára elérhetetlen, mint megannyi szép dolog esetében ezt már (sajnos!) tapasztalhattuk. Van valami kisugárzása ezekenek az óráknak, ami misztikussá teszi létüket. Ha valaki már látott és kezében tartott egy Vacheron Constantint, az érezheti ezt a mirákulumot: itt helyükre kerülnek az értékek.
Mióta a kilencvenes évek közepén a nagyhatalmú, kimondottan luxustermékékre specializálódott Richemont S.A. (korábban Vendome Luxury Group) vette át a hatalmat, a legöregebb manufaktúra kezdi kialakítani és megtalálni új identitását.Jó dolog, ha valaki a saját múltjában keresheti jövőjének sikerét. A kissé banális megállapítás mögött a Vacheron Constantin esetében 1755-ig nyúlnak vissza a történelem gyökerei. Ez a genfi manufaktúra mindig szem előtt tartotta a jó minőséget, az igényes kidolgozást és az egyéni megoldásokat. A ház tulajdonában lévő múzeumban több, mint négyszáz mestermű emlékeztet az elmúlt majdnem két és fél évszázad dicsőségére. A sok kézimunkát igénylő remekművek természetesen csak kis példányszámban készültek, áruk sokak számára elérhetetlen, mint megannyi szép dolog esetében ezt már (sajnos!) tapasztalhattuk. Van valami kisugárzása ezekenek az óráknak, ami misztikussá teszi létüket. Ha valaki már látott és kezében tartott egy Vacheron Constantint, az érezheti ezt a mirákulumot: itt helyükre kerülnek az értékek.
Az Overseas modellel egy számukra új területen, a sportórák piacán érnek el sikereket. 1996-os bemutatkozása óta egyre népszerűbb, és már lassan a márka identitásának megtestesítője lesz. A korábban általuk szinte sosem használt acél alkalmazásával sikerült olyan árakat elérni, hogy a darabszámok is emelkedjenek. Az alapkivitelű Chronometer fémcsattal már 6550 euróért megvehető, a viszonylag nagyméretű, 40mm tokátmérőjű kronográf sem éri el a 11.000?-t. Meglepően robusztus felépítés jellemzi az Overseas-t, az órák 150m-ig (500 láb) vízállóak a csavarozott koronáknak köszönhetően, szerkezetük automatikus felhúzású, a kronográf még egy panoráma dátummal is büszkélkedhet. Mint igazi genfi manufaktúra, szerkezeteiket genfi csíkozással (díszítéssel) teszik esztétikussá, még a sportórák esetében is. Az Overseas sikersztori és nagy szerepe van abban, hogy a szinte hamvaiból feltámadó gyártó ismét visszataláljon korábbi önmagához. De az igazi specialitás, a kifinomult klasszikus formák és megoldások világa.
A gyártott darabszámokról sajnos sehol sem olvasni, igaz ez megtévesztő is lehet, hiszen egy öröknaptáros vagy egy gyémántokkal berakott óra is csak egy tételnek minősül a leltárban, jóllehet árában akár tízszer-hússzor annyiba kerülhet, mint a legegyszerűbb kivitelek. Tehát csak becslésre szorítkozhatunk, amikor pár ezer darabban húzzuk meg a felső határt.
A Malte sorozat a cég emblémáját, a máltai keresztet tűzte zászlajára. A tok fülkiképzésében visszaköszönő kereszt markáns, egyedi megjelenéssel emelkedik ki, de visszaköszön a csat kialakításánál is, a mutatók kardszerű formája szintén a lovagrendhez kapcsolható. A széles modellpaletta a legkomolyabb komplikációkig terjeszkedik. Az öröknaptáros kronográf, a retrográd mutatós öröknaptár vagy a két időzónás regulátor éppúgy a családtagok, mint a 185 gyémánttal berakott Malte Ladies Pavé vagy a szerény, 36mm-es átmérőjű Grande Classique. A női változat szépen dekorált kvarcszerkezete egy alig 30mm-es tokba került, míg az alapmodell kézi felhúzással működik. A kronométer certifikát, a C.O.S.C. egyre több szerkezetet minősít, nem mintha a belső normák ezt megkívánnák, de ennyivel még többet tudnak a szerkezetek. A Genfben bemutatott Malte újdonság a Régulateur Dual Time érdekesen kombinálja a régi precíziós órák számlapjának adottságát dátummal és egy másik időzónával kibővítve. A hatvanórás járástartalékos kronométer 28.800 féllengéssel végzi dolgát, a második időzóna váltásához a tok bal oldalán felül elhelyezett nyomógomb ad lehetőséget, a dátum gyorsbeállítóját a négyesnél rejtették el. A szépen dekorált szerkezet megpillantásához némi előkészület szükséges: a zafírüveg alatt werkelő 1206-os automata kaliber kicsit régimódian a hátsó fedél felhajtása után tűnik csak elő. A dátum segédszámlapja az állandó másodpercmutató köré épült, mutatójának hegye a jobb leolvashatóság miatt pirosra festett. A bemutatott vörösarany változat is 30m-ig vízálló, ára 17.900?.A Malte napjaink szülötte, a Toledo viszont az ötvenes években keresi ihletőjét, annak is legelején, 1952-ben a Patrimony szériában. A rafináltan ívelt házzal kialakított karóra született klasszikusként vonult be a mostani programba. Az automata 1125-ös szerkezet 36 köves, járástartaléka több mint 40 óra, és az alapfunkciókon kívül kiszolgálja a holdfázist, a dátomot, a hét napjait és a hónapot. A Toledók természetesen csak nemesfémből készülnek, a 950-es platina változatból 100 példány kerül csak az üzletekbe. A limitálást a tok bal oldalára gravírozott sorozatszámok jelzik. Csak bőrszíjas kivitelben készül, ára 19.500 eurótól kezdődik (sárga- és vörösarany).
Kis plasztikázást kapott a Les Complications kollekció bestsellere, a járástartalékos kivitel. A külső méretek és a forma állandósága a számlap felé vezette a tervezők kezét. A függőleges irányú gilosálással és a nagyobb méretű számokkal és indikációkkal sokkal sportosabb lett az új automata Réserve de Marche. A korábban szerény logó is sokkal határozottabban emelkedik ki környezetéből, mostantól a bal oldalon. Szerkezeti módosítások nem voltak, a V.C. 1127 kaliber 45 köves, 28.800 féllengés/ óra és jó negyven óra járástartalék a jellemzői. Annak ellenére, hogy a tokok mérete divatszerűen nagyot nőtt az utóbbi időkben, a Vacheron dícséretesen kitart filozófiája mellett, és meghagyta a 36mm-es átmérőt. Jómagam is úgy érzem, hogy a piaci igények hosszabb távon ismét a kisebb tokok keresettségét állítja vissza.
A Réf.47247-es Les Complications egy bravúrszám megtestesítője. A rendkívül ízlésesen megmunkált, genfi csíkozású szerkezet nemcsak a megszokott módon alulról, hanem a számlap felől is megcsodálható, annak áttörése miatt. A csak platina változatban készülő mestermű tavalyi aktualitását a manufaktúra alapítása óta eltelt 247 év adja: csak ennyi került az üzletekbe. A retrográd dátumkijelzés uralja a számlapot, az automata szerkezet alapja a Jaeger-LeCoultre manufaktúrában készül.
A Vacheron Constantin mindig becsületesen bevallja szerkezeteinek származását, nem titkolja, ha máshonnan is vásárol. Ennek a mechanikának egyébként a Malte sorozat ad másik lehetőséget, hogy egy öröknaptárs változatban bemutathassa adottságait. Az évszám a számlap hatosánál kapott egy kis ablakot, felette balra a hét napjai, jobbra a hónapok segédszámlapjai ülnek a számlapon. A félköríven járó naptármutató a számlap közepén ül. A 39mm-es máltai a regulátorhoz hasonlóan dupla fedeles kivitelű. Ez a remekmű is az igényesség és esztétika felsőfoka, aminek ára platina csomagolásban 56.800?.
A Royal Eagle 2001-ben mutatkozott be. Tonneau, vagyis hordó formájú kialakítása sportos jegyeket hordoz. A Richemont csoport által kijelölt új stratégia segíti elérhetőbbé tenni a az árakat, amennyiben acél változatokat is kifejlesztettek az újdonságból. A kronográf mellett egy dátumos példányt is kihoztak. Mindkettőnél dominál a számlap rendkívül kontrasztos grafikája, a stopper mellé még egy panoráma dátum is befért. A mutatók kard ihlette formája megengedte, hogy a felső törésvonal mentén sötétben is leolvasható festékanyag kerüljön. A védett nyomógombokkal működtetett mechanika a 21.600 féllengést a számlapon 1/10mp-re alakítja át, sajnos nem leolvashatóan, mert ahhoz hiányzik a skálázás. Annyiban azért bocsánatos, mert a sportos kisugárzás ellenére ez mégiscsak egy luxusóra, vízállósága is csupán 50m, a dátumos testvérmodellnél 30m. Ha egy hasonlattal élhetek, akkor lakkcipőben is lehet focizni, de nem szokás: kár lenne vízbe vinni a Royal Eagle-t, pláne nem az aligátorbőrből kézi varrással készült szíjjal, búvárórának ott az Overseas. A tok hátlapja csavarozott, a zafírüveg ívesen csiszolt és tükrözésmentesített. A vörösarany kronográfok számlapja gilosálással díszített, az Eagle Day-Date C.O.S.C. (kronométer) bizonylattal és csak fehér- vagy sárgaaranyból készül.
A hölgyekről is gondoskodó óragyár Égérie újdonságának tonneau tokja és számlapja az art nouveau formavilágából merít. A manufaktúra főnöke Claude Daniel Proellochs az Égérie finom nőiességét a reklámokban is szeretné visszahozni, távoltartva cégét az agresszív kisugárzású kampányoktól. Érdekes, hogy női óra létére (egyelőre?) csak bőrszíjjal készül. A ház másik kínálata a gyengébb nemnek, az asszimetrikus formájával meghökkentő 1972. Az évszám az ős bemutatásának éve volt, akkoriban még mechanikus kivitelben. Mára persze már kvarcszerkezettel készül, és ha valakinek fémcsat a gyengéje, akkor a Milanaise az alternatíva. Azt talán meg sem kéne említenem, hogy a hölgyek számára mindegyik óra rendelhető kövekkel gazdagon kirakott változatban.
A 2003-as év eredménye az az 1400-as kézifelhúzós, alapfunkciós kaliber, melyet 20.3mm átmérő, 2.6mm magasság, 28.800 féllengés/óra és 40 órás járástartalék jellemez. Az új szerkezet a híres Vallée de Joux völgyben készül egy kihelyezett részlegben. A központ egy,a genfi tó partján álló Pazar épületben található már szinte időtlen idők óta. A kinőtt helyiségek és az új tulajdonos ambíciói azonban nagy változást hoztak: belevágtak egy új központ építésébe, mely Genf ipari negyedében a Patek Philippe és a Piaget új, hasonló létesítményei mellett talál helyet. Az építész hálás, de egyben nehéz feladatát Bernhard Tschumi irodája kapta, aki a jó 30.000m2-es telken valósíthatja meg a cég és saját elképzeléseit. A Les Acacias városrészben eddig működő gyártás így áttelepül majd az új központba, az említett Vallée de Joux-ban folyó gyártórészleg inkább a fejlesztésekkel fog foglalkozni. De erre még egy évet kell várni. Ahol ennyire komolyan veszik a jövőt és a múltat, ráadásul az anyagi biztonság is adott, ott még sok nagyszerű meglepetés láthat napvilágot. A múlt kötelez, és ezt a Vacheron Constantin tulajdonosai is jól tudják. Mi meg hagyjuk magunkat meglepni.
Noszvai András / TimeMaster
