IWC
Schaffhausen
1999. szeptember 1.
IWC - 130 éves töretlen tradíció. A svájci óraművészet remekművei. Órák, amelyek klasszikusak és időtlenek. A technikai és esztétikai tökéletességet nyújtják. Órák, amelyek tiszteletet ébresztenek.
A hagyományosan a svájci óragyártás legnagyobbjai közt számontartott IWC-t (International Watch Co.) egy amerikai fiatalember, Florentine Ariosto Jones alapította 1868-ban. Jelentős műszaki újítások már az ő nevéhez is fűződnek, az első igazi elismerést azonban az igen nagy pontosságú 52-es típus kifejlesztése hozza meg 1893-ban az időközben svájci tulajdonosok kezébe került IWC számára.
A század legvégétől a zsebóragyártás mellett az IWC is elkezdi az egyre divatosabbá váló karórák gyártását, amelyekbe eleinte kisméretű, női zsebóraszerkezeteket épít be, majd megalkotja első igazi karóraszerkezetét, a 75-öst. A század első felében az IWC-nél sorra születnek a legendás szerkezetek és órák. A harmincas évek közepén alkotja meg az IWC az első, rendkívül szigorú teszteknek alávetett, extrém környezeti körülmények között is megbízhatóan működő pilótaórákat, amelyek továbbfejlesztett, de az eredeti hagyományokat megőrző változatai a mai napig az IWC-kollekció egyik alappillérét képezik.
Az IWC a pilótaóráknál alkalmazta elsőként a mágneses mezők elleni védelem azon egyszerű, ám forradalmian új elvét, ami az IWC-órákat máig különlegessé teszi. Lényege, hogy a szerkezetet körülvevő, a mágneses vonalakat elvezető anyagból készült belső tok a szerkezet számára nagyfokú védelmet és ezáltal különleges járáspontosságot biztosít. Az első nagyméretű pilótaóra, majd a ?Mark? sorozat darabjai, a kronográfok, valamint az időzónáktól független, a nemzetközi repülésben használt univerzális időt is kijelző UTC-modellek mind az eredeti, klasszikus formát idézik az egyszerű, világos vonalakkal, a sötét számlappal, a könnyen leolvasható arab számokkal és a 12 óránál lévő világító háromszöggel.
A pilótaórák családjának legújabb modellje az 1999-es bázeli óra- és ékszerkiállításon bemutatott Mark XV. A 30-as évek szülöttje a legendás, jellegzetes megjelenésű Portuguese (Portugál) is, amely portugál felkérésre, rendkívüli pontossági követelményeknek megfelelően, zsebóraszerkezettel készült. A Portuguese órák népszerűsége ma is töretlen, legújabb, a 90-es évek közepén megjelent, repetíciófunkcióval ellátott, ill. rattrapante kronográfmodelljei pedig az IWC óraművészetének remekei.
1954-ben mutatják be az első automata IWC-karórát, az ?Ingenieurt?, ami megjelenésének pillanatától rendkívüli sikernek örvend. Az ?Ingenieur? a pilótaóráknál már alkalmazott, mágneses mezők ellen védelmet nyújtó belső tokkal készült, és a védettség mértékét tekintve világrekorder. Működési elve és a dátumkijelzés módja szabadalommal védett. Formája az évek során valamelyest változott ugyan, hűvös, egyszerű jellegét azonban mindmáig megtartotta. Már a közelmúlt alkotása a Da Vinci, amelynek megjelenése 1985-ben, a kvarcórák világhódító útjának idején új fejezet, a mechanikus órák reneszánszának kezdetét jelentette. A Da Vinci a mechanikus óragyártás műremeke. A hárommutatós időkijelzés mellett stopperfunkcióval, dátum-, nap-, hónap- és négyjegyű évszámkijelzéssel, valamint a valaha készített legpontosabb holdfáziskijelzővel rendelkezik. Igazi különlegessége azonban az 500 évre előre programozott, minden eddiginél egyszerűbben, csupán a koronával működtetett öröknaptár, ami az ezredforduló közeledtével különös jelentőséget nyer. Az ezredforduló tiszteletére azonban a Da Vinci egy különleges, limitált példányszámú változatát is megjelentette az IWC. A készülő mindössze 250 darab Da Vinci Tourbillon közül 20 óra arany számlapját az évszakok kézzel vésett allegórikus ábrázolása diszíti.
A Portofino-modellek különleges szépségét az órák egyszerű, letisztult vonalai adják. A Portofino-család a klasszikus, időtlen eleganciát sugárzó IWC-karórák hagyományait folytatja. Az acél-, ill. aranytokos modellek automata vagy kvarcszerkezettel sokak számára a klasszikus svájci óra szinonimáját jelentik.
Annak, hogy az IWC számára a hagyományok mellett a folyamatos újítás épp olyan fontos, az 1997-ben bemutatott új termékcsalád, a GST a legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. A három betű, ami a háromféle felhasznált anyag (Gold, Stahl, Titan = arany, acél, titán) rövidítéséből származik, a sportórák történetének új fejezetét nyitotta meg Schaffhausenben. A GST minden részletében átgon-dolt, napjaink igényeinek ideálisan megfelelő sportóra. Működése világos és megbízható, felépítése rendkívül ellenálló. Szélsőséges körülmények között és napi viseletre
egyaránt használható. Megjelenése hűvös, egyszerű és elegáns. A háromféle anyagnak üzenete van: az arany ma is egyfajta varázszsal bír, az acél a józanság és egyszerűség kifejezése, a titán pedig a technikai újítást képviseli. Míg az előbbi két anyagot az óragyártás hagyományosan használja, a titán alig több mint 20 éve még csak a repülés és az űrkutatás anyaga volt. 1980-ban az IWC alkalmazta elsőként a titánt sorozatban előállított óra gyártására, megteremtve ezzel az igen kedvező tulajdonságokkal rendelkező titán népszerűségének alapjait az óraviselésben is. A GST-család minden tagja rendelkezik valami különlegességgel. A tekintélyes kronográf, a 2000 méterig vízálló Aquatimer és a mechanikus ébresztővel ellátott automata GST után a család legújabb tagja az 1999-ben bemutatott GST Deep One, amely egy mechanikus órát és egy ugyancsak mechanikus, analóg kijelzésű mélységmérőt ötvöz, ellenőrizhetővé téve a búvár számára mindkét létfontosságú tényezőt: az időt és a mélységet.
Z. V. M.
















