Breitling
50 éve a levegőben
2002. június 1.
A Breitling neve mára teljesen összefonódott a repülés világával, ebben nemcsak a tudatosan épített hi-tech imidzsnek volt óriási szerepe, hanem néhánz valóban nagyszerű és kiemelkedő órának is, mint a Navitimer, vagy az Emergency.
Azok az ötvenes évek... A sugárhajtású repülőgépek már a második világhűború végefelé megjelentek, azonban a civil repülésbe csak az 1950-es években jelentek meg, forradalmasítva a légi utazást. 1952-ben a brit De Havilland Comet repülőgép megjelenése után sorra alakultak a kereskedelmi légitársaságok. Ezek fedélzeti időmérő és navigációs műszerként gyakran választottak svájci óragyárakat, közülük talán leggyakrabban a Breitlinget, melz az 1950-es években több, mint 25 különféle légitársaság szállítója volt.
Ne felejtsük el, hogy ebben az időben még nem voltak elektronikus fedélzeti számítógépek, nem véletlen tehát, hogy a Comet-tel azonos évben megjelent Breitling Navitimer, a legendás 806-os modell óriási sikert aratott a levegőben dolgozók körében. Ezzel a karórával ugyanis majdnem minden navigációs számítási műveletet el lehetett végezni, amit a repülőgép fedélzeti műszereivel, tehát egyfajta tartalékként is funkcionált. Nevét is innen kapta, a NAVIgation és a timer szavak összevonásából.
Mire képes?
A mechanikus, csuklóra szerelt korabeli "navigációs komputer" újdonsága az volt, hogy a stopperes szerkezetet összevonta egy logaritmikus skálával, mely a számlapból és a forgatható lünettából állt össze. Természetesen ez ma, a gigaherzes processzorsebességek és a filléres GPS-ek korában eléggé megmosolyogtató, de 1952-ben még a rakétatudósok többsége számára is fantasztikumnak tűnt a számítógép, maradt a jó öreg logarléc.
A Navitimeren a logarléc körköreösen helyezkedik el a számlap körül, és segítségével a repülés során szükségek adatokhoz - emelkedési és süllyedési sebesség, üzemanyagfogyasztás, átlagsebesség, mértékegységátváltások - hozzá lehet jutni. A pilóta szorzásokat és osztásokat is elvégezhet az órával, és a leszállás után akár a valuták árfolyamait is kiszámolhatja. Természetesen a technika fejlődésével ez utóbbi gyakorlati felhasználás maradt talán csak meg, a repülőgépeket már rég nem mechanikus órákra hagyatkozva vezetik. Azonban a Navitimer mit sem vesztett népszerűségéből, a repüléshez kötődők egyfajta emblematikus használati tárgyává, azonosságtudat-kifejezőjévé vált. Ehhez persze a használhatóságon túl az összetéveszthetetlenül karakteres megjelenés is hozzásegtette a modellt.
Az AOPA-tól az űrig
A Breitling Navitimer lett az AOPA (Aircraft Owners and Pilots Association - Repülőgéptulajdonosok és Pilóták Szövetsége) hivatalos karórája - ennek a szervezetnek tagjai egyébként napjainkban a Breitling vezetői közül többen, így a cég repüléshez való kötődése valóban nem csak reklámszlogen. A Navitimer egy különleges kivitele még magasabbra merészkedett, hiszen a Cosmonaute (űrhajós) 1962-ben Scott Carpenter amerikai űrhajós csuklóján és az Aurora 7 űrkabin fedélzetén megjárta a világűrt is. A Cosmonaut abban különbözött a légköri kivitelétől, hogy 24-órás kijelzésű volt a számlapja, hiszen az űrben elég nehéz lehet eldönteni, hogy dél, vagy éppen éjfél van-e 12 órakor. Az első automata
17 évvel megjelenése után a Navitimerben még mindig az egyik legelsimertebb kronográfmechanizmus dolgozott, a kézi felhúzású Vénus 178. 1969-ben aztán nagy változás következett be a modell, és egyben talán a kronográf karórák egész világában is. Megjelent a Kaliber 11, mely egyesítette az automata órák "felhúzásmentességét" a kronográfok stopperfunkciójával. A Kaliber 11-et a Breitling, a Hamilton-Büren és a Heuer-Leonidas óra/szerkezetgyártó konzorcium hozta létre, tehát valóban igaz, hogy a Bretiling Navitimer Chrono-matic az egyik első automata kronográf, bár ezen a címen több másik órával is osztoznia kell.
A Kaliber 11 17 köves, 13,75 léniás szerkezet, melynek jellegzetessége, hogy mikrorotoros felhúzású, lengésszáma 21 600. A Breitling a bemutatás után nem sokkal átnevezte - vélhetően csak kereskedelmi okoból, nem pedig az elvégzett nagymérvű módosítások miatt - az automata Navitimer szerkezetét Kaliber 12-nek, és közel 10 évig gyártotta.
50 év megünneplése
Az óragyárak rendszerint különleges kiadásokkal - és azok emelt áron való eladásával - ünneplik sikeres modelljeik megjelenésének kerek, vagy akár csak kevésbé kerek évforfulóit is. A Breitling Navitimer azonban nemcsak marketing-fogásként érdemli meg az ünneplést, hanem azért is, mert a maga fél évszázados korával a legrégebb óta folyamatosan gyártott kronográf.
Természetesen persze szerkezetében, számlapelrendezésében, anyagában ez alatt az idő alatt soktucatnyi változás, alváltozat megjelenése is történt, jószerével csak az alapdesign, a név, és az névhez kapcsolódó nimbusz maradt változatlan. A mai, exkluzív kiadás esetében a számlapelrendezés - három, hat, és kilenc óránál - visszatér az 1952-es ősmodelléhez, csakúgy, mint a logaritmikus skála. A mattra polírozott rozsdamentes acél tokhoz, és a hagyományosan fekete alapszámlaphoz ezen különleges kiadás alkalmával társul egy ezüstszínű is, csakúgy, mint a fehér-, vagy sárgaarany alapanyag. A szerkezet természetesen automata, 38-köves, a Breitling által összeszerelt (nem gyártott!) Caliber 41, mely 38 köves, és az összes többi Breitling órához hasonlóan COSC-bizonylattal van ellátva. A számlapot természetesen az 50. évfordulót jelző felirat, és az AOPA hivatalos logója is díszíti.
Misszió vészhelyzetben
A Breitling híres túlélő-órája, az Emergency is megújult az idei modellévben. Az Emergency Mission elsősorban külsejében igyekszik jobban megfelelni a közizlésnek, kevésbé militáns lett a fazonja, bár 45 mm-es átmérője még messze nem teszi könnyed divatórává. A svéd Gripen-pilóták által is használt óra új kivitele valamivel olcsóbb is lett, hiszen a drága és könnyű titántokot polírozott roszdamentes acél helyettesíti. Az eredeti modellt lapunk korábbi számaiban már bemutattuk, de talán nem árt, ha néhány mondatban összefoglaljuk, hogy mi is teszi annyira létfontosságúvá a pilóták számára ezt a karórát. Az ugyanis csak látszólag egy egyszerű időmérő. Valójában egy lecsavarozható kupak alatt egy spirálantennát találunk, melyet kihúzva két napon át küldhetünk segélyhívó rádiójeleket 121,5 MHz-en az éterbe. Ezt a mentőrepülőgépek még 6000 méter magasságból, és 360 km-es sugarú területen belül is képesek venni. Ez pedig egy tengerre, vagy sivatagba lezuhant pilóta számára az életet is jelentheti. A túlélést segítő funkción nem, azonban az órakénti használhatóságon változtattak a Breitlingnél, hiszen javították a számlap leolvashatóságát. A számlapon 60 perces és 12 órás összesítőt és tizedmásodperces pontosságú stoppert találunk. A naptár mellett a gyors időzónaváltás is az Emergency sajátja. A felhúzókorona csavaros tömítésű, a tok 10 bar-ig vízálló. Az acéltokhoz acél-, vagy kaucsukszíj tartozik. A cápa- és krokodilbőr szíjjak felszerelésének lehetősége is a polgári jelleget erősíti. Az óra hőmérsékletváltozások ellen kompenzált szuperkvarc szerkezettel (kaliber 73) van ellátva, mely képes teljesíteni a kvarcórákra vonatkozó igen szigorú COSC-teszteket, így ez az időmérő is teljesíti a Breitling vállalását, miszerint minden tőlük kikerülő óra kronométer.
Ahonnan a Breitlingek származnak
Annak érdekében,hogy a 100%-os Chronometer-gyártás követelményeinek megfeleljen, a Breitling cég La Chaux-de-Fonds külső körzetében egy új gyárat épített, melyet 2002 januárjában adtak át. A következőkben ezt a minőségre kiélezett óragyártó ?laboratóriumot? mutatjuk be.
Ma a Breitling az egyetlen olyan igazán nagy óramárka világszerte, amelyik minden modelljét - legyen az mechanikus vagy kvarcóra - kizárólag kronométer-bizonylatos óraművel látja el. A gyártás során a Breitling csak szakmailag elismert cégek által előállított és kiválogatott szerkezeteket, alkotóelemeket használ. De csak ezek után kezdődik meg a tulajdonképpeni munka, a hatalmas ráfordítás, amely a minőségi különbséget adja. Az óramű egy meghatározott számú jellegzetes, a Breitling otthonában kialakított megoldással dicsekedhet. Ehhez tartoznak a modulok, alkotóelem-javítások, finomszabályozások, különböző funkciók, ismételt ellenőrzések: számtalan kikerülhetetlen intézkedés a mások számára is sorozatban gyártott óraművek kronométerbizonylatának megszerzése érdekében.
A minden szempontból avantgard épület alkotói ugyanazok az építészek, akik a nemrég felépített grencheni vállalati székházat tervezték. Modern vonalvezetés, hosszúkás Pietra-Dorata-homlokzat, széles ablakfelületek... a cég magas mércét állított fel, és olyan környezetet teremtett, amely mind funkcionális, mind esztétikai tekintetben első csapásra következetesen teljesítménycentrikus és pontosságra törekvő gondolkodásmódot tükröz - a termék image-éhez hasonlóan. Az alig tíz hónap alatt, az ipari körzet határában, a Les Eplatures repülőtér mellett felépített Breitling Chronométrie gyárában folyamatosan fejlesztik és gyártják a cég összes mechanikus kronográfját. A fa, alumínium és üveg szerencsés összjátéka, a széles folyosó a mindkét oldalon berendezett műhelytermek között, a híres repülős fotográfus, Tokunaga nagyformátumú képei és a tetőn át beáramló fényfolyam olyan légkört teremtenek, amely a régiesből alkotott elképzeléstől nagyon messze áll.
Kezek és gépek
Bizonyos munkafolyamatokat már nem lehet elképzelni robotok nélkül; a technika gyors fejlődése is lényegesen nagyobb pontosságot igényel már, mint ami emberi kézzel megvalósítható. Kegyetlen a szelekció. Az első szakasz, és egyben az első megpróbáltatás mindjárt a bejáratnál kezdődik. Legyen szó nyersanyagokról, az óramű, vagy a kiegészítők darabjairól, a Breitling különösen szigorú szelekciós feltételeket tett követelménnyé. A legfejlettebb gépek vizsgálják számtalan technikai és esztétikai ellenőrzés során az egyes darabok alkalmasságát. A ?stratégiai? fontosságú alkotóelemeknek 100%-osan meg kell felelniük az elvárásoknak..
Az összeszerelő műhelyben, munkapadjuk fölé görnyedve, az órásmesterek végtelen türelemmel rakosgatják össze a mechanikus szerkezeteket - mint például a B13-as kaliberűt - a kronográfok számára, ez a szerkezet 140 alkatrészből áll. Még ha itt alapvetően kézzel is folyik a munka - védőkesztyűvel és a legmodernebb optikai műszerek segítségével -, a cég azért törekszik arra, hogy a munkadarabok egyik helyről a másikra továbbítását messzemenően automatizálja, mert minél kevésbé tesznek ki a szállítás viszontagságainak egy fődarabot, annál kevesebb esély van arra, hogy károsodás érje. Az óramű beüzemelése után következik a szabályozás. Ehhez a különösen jól kitalált berendezésekkel rendelkezik. A nagyítórendszer segítségével történő finombeállítás lehetővé teszi, hogy a járáseltérések az óra különböző helyzeteiben minimumra csökkenjenek. A spirálrugó központosítását megkönnyíti egy videokészülék, amely a folyamatot egy képernyőn erősen kinagyítva közvetíti. A jó csiszolás is, amely a kifogástalan működés egyik alapfeltétele, aprólékos gondossággal végzett munkát követel. A különböző csiszolóanyagok összetételét és minden egyes darab olajozási módját pontos kritériumoknak feleltetik meg. A nagyobb megbízhatóság érdekében az incablokkot és a horgonypalettát kétlencsés nagyító alatt csiszolják félautomata eljárás keretében. Végezetül az összeszerelt, szabályozott és csiszolt ?motorok? járási teljesítményét ellenőrzik, hogy fény derüljön a gyenge pontokra.
A kronométer-műhelyben zajlik a tulajdonképpeni finommunka a döntő vizsgálatok előtt. A már meglevő kitűnő alkotásokon úgy kell dolgozni, hogy megállják a helyüket a COSC-teszteken. Ezután az óraművek következő útja a Hivatalos Svájci Chronométer-Ellenőrzéshez (COSC) vezet, ahol 15 napon és 15 éjszakán át, öt különböző helyzetben és három hőmérsékleti értéken megszakítás nélkül tesztelik őket. Hogy kronométerként elismerjék őket, egy mechanikus szerkezet hét kritériumnak kell, hogy megfeleljen, ezek közt a -4/+6 másodperces napi járáseltérési átlagnak. A COSC-tanúsítvánnyal ellátott óraszerkezetekre ezután felkerül a számlap és a mutatók. A Breitling-től való kiszállítás előtt minden óra átesik az utolsó technikai és esztétikai vizsgálaton. Ez a fázis, amelyben természetesen benne foglaltatik a tömítések tesztje, legkevesebb három napig tart, de maximum egy hétig. A cég által bevezetett esztétikai kontroll a legszigorúbb az egész óraiparban. A tíz hónapot igénybe vevő gyártás során egy kronométer 1000 ellenőrzésen esik át. Minden jelentősebb szakasz és minden egyes alkatrész behelyezése után általánosan egy egyeztető- vagy a funkcionális vizsgálat következik.
Az óragyártásnál a pontosság és a termékek teljesítőképessége részben azon termekben levő levegő minőségétől is függ, ahol összeállítják és ellenőrzik őket. Hogy az ?első számú közellenség?, a por által okozott szennyeződéseket elkerüljék, a épületében különösen hatékony légszűrő berendezéseket helyeztek üzembe. Ez fő feladatán kívül még a különböző termek közti légnyomás kiegyenlítését is elvégzi. Így például azok a helyiségek, ahol az árut kipakolják, alacsony nyomás alatt állnak, hogy a kifelé nyíló ajtóknál áramló levegő ne keveredjen porral. A műhelyek ezzel szemben túlnyomás alatt vannak, hogy a levegőt teljesen tisztán lehessen tartani. A következő ?ellenség? a páratartalom. A túl nedves környezetben a rajta való műveletketől felhevült órában kondenzvíz képződhet, ha később alacsony hőmérsékletnek teszik ki. Ezért a g - akárcsak grencheni székhelyén - olyan berendezést szereltetett fel, amely a páratartalmat és a hőmérsékletet minden teremben folyamatosan ellenőrzi és szabályozza. Ezen felül az egész épületben hat percenként teljesen kicserélik a levegőt. A Breitling tehát nem fukarkodott a gyártóműre fordított összegekkel, ész siznte már a processzorgyártáshoz tette hasonlatossá az órásműhelyeket.
Székelyhidi Judit - Vass Gábor
