Egy kis túlzással kijelenthetjük, hogy ma már a tourbillon „kommersz” komplikáció. A feltalálása óta egészen az 1990-es évek elejéig eltelt két évszázadig olyan ritkának számított, mint a fehér holló, ehhez képest ma már úton-útfélen belebotlunk. Már középmárkák kollekciójában is jelen van. Ha ezen a területen az haute horlogerie szereplői újat szeretnének mutatni, akkor valami hasonlót kell letenni az asztalra, mint az Arnold & Son UTTE Skeleton.

A 2013-ban debütált UTTE (Ultra-thin Tourbillon Escapement) lapos felépítésével hívta fel magára a figyelmet, a bázeli vásáron bemutatott társa azonban még rajta is túltesz. Egy eleve lapos, azaz vékony elemekből összeállított szerkezetet csontvázasítani már önmagában is kihívás, hiszen az anyag eltávolítása komoly kihatással lehet a szerkezet merevségére.

Az haute horlogerie világában azonban nemcsak műszaki bravúr számít, esztétikailag is illik legalább hasonlót nyújtani. Ezt az utóbbi években az érintett márkák úgy oldják meg, hogy eleve csontvázasított szerkezetet terveznek, azaz a funkciót igazítják a dizájnhoz, annak rendelik alá. Ennek megfelelően az UTTE Skeletont is alapjaitól tervezték újjá, beleértve a tourbillonketrecet is. Ez 14 milliméteres átmérőjével továbbra is uralkodó vonása az egyébként 32 milliméteres szerkezetnek, és méltó társa a fölötte szereplő tulajdonképpeni számlapnak.

Nyilván nem hat a meglepetés erejével, hogy ez a modell erősen limitált, mindössze 50 példány készül belőle, de a 75 ezer dollárt meghaladó ár sem éppen a lehető legszélesebb vásárlóközönséget szólítja meg.