Manapság számos óragyártó(cska) alakul, régi neveket felhasználva reklámjaiban, aztán ha mögétekintünk, akkor kiderül, hogy 5 évig sem volt működő cég az utóbbi 25 évben. Ellenpéldaként az igazi nagyok szolgálnak, melyek közül a Vacheron Constantin immár negyedik évszázadába lépő folyamatos működésével ismerkedhetnek meg részletesen.
A 140 éves IWC neve mára összefonódott a gyártónak helyt adó Schaffhausen városával, cikkünkből viszont kiderül, hogy ez csupán a véletlen műveként alakult így. Az pedig ma már egyenesen vicces, hogy az egykori amerikai befektetőket az olcsó munkaerőköltségek vitték Svájcba. Most a cég első - a maguk korában meghatározó - karóráinak új kiadásait mutatjuk be.
Folytatjuk vízimádóknak szánt órákat bemutató cikkünket is, az előző rész félprofi sportmodelljei után most az igazi „telivér” búvárórák következnek. Panerai, Rolex, Bell&Ross, JLC, GP, Sinn: a gyártók többsége bizonyára nem lesz meglepetés lapunk olvasóinak sem.
Természetesen bázeli újdonságokat sorra vevő sorozatunk sem maradhatott ki ezen lapszámból, azt persze majd csak az évek múlása dönti el melyik beharangozott újdonságból válik valóban kasszasiker.
Az idei újdonságok sorába illeszkedik a Longines sportmodelljeinek „keményedése”, hiszen az új Ceramic modellek tokján és/vagy szíján karcálló kerámiabetétek kaptak helyet.
A számos, technikai részletekbe menő írás után bizonyára jól fog esni egy kis eszmefuttatás azokról az órákról, melyeket nem hordunk, mert, ha elfogadjuk, hogy a karóra a ruházat része, akkor az álló- vagy falióra bizony a bútorzat fontos és látványos eleme lehet.
Olvasóink megszokhatták már, hogy régi órák felújításáról is rendszeresen írunk, most egy 1960-as évekbeli elektromos felhúzású mechanikus Kienzle modellel lesz dolgunk, mely egy Rolls Royce műszerfalát fogja ékesíteni.

A szerkesztőség